Az 59 éves Xi, aki immár egy személyben elnök, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára és a Központi Katonai Bizottság elnöke is, mintegy háromezer képviselő és újságírók jelenlétében szólalt fel az után, hogy a törvényhozás elfogadta a kormány munkabeszámolóját, a költségvetést, valamint a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség jelentését. Elnökként először szólalt fel a nyilvánosság előtt.

Xi beszédében ismét központi szerepet kapott az általa már sokat emlegetett „kínai álom", a „kínai nemzet nagy megújhodása", ahogyan a „kínai szocializmus ügye" is. Az elnök-pártfőtitkár a maga részéről a nép felelősségteljes szolgálatát ígérte, s azt hangoztatta, hogy a pártnak, különösen vezetőinek, mindenek elé kell helyezniük az embereket.

A pártot a közjó megteremtése érdekében alapították, az ellenőrzést az államhatalom felett a nép érdekében gyakorolja - mondta. Újra szót emelt a pazarlás, a kötelességszegés mindennemű megnyilvánulása és a korrupció ellen.

A kínai politikai, állami vezetés tízévente sorra kerülő, legutóbbi őrségváltása szombaton, az államtanács, vagyis az új kínai kormány megalakulásával ért véget.

A parlament idei éves ülésszakán új házelnököt és vezetést kapott a törvényhozás, a népi politikai tanácskozó testület, vagyis a népfront, megválasztották az ország elnökét és alelnökét, valamint a kormányfőt, a jegybank kormányzóját és a számvevőszék első emberét.

Vasárnap a nyilvánosság elé állt Kína új miniszterelnöke is. Li Keqiang takarékosságot, leépítéseket, szigorú ellenőrzést, a hatalomgyakorlás átláthatóságát, a központi befolyás csökkentésével járó gazdasági reformot ígért a parlamenti ülésszakot követő sajtóértekezleten. Külföldi újságírói kérdésre válaszolva Li alaptalannak nevezte és visszautasította az Egyesült Államokból érkező hackervádakat. Megismételte, Peking nem támogatja, hanem ellenzi az effajta támadásokat, és Kína maga is áldozata ezeknek. Úgy vélte, a két országnak többet kellene tennie a kiberbiztonságot szolgáló gyakorlati lépések terén.

Peking és Washington viszonyáról szólva Li leszögezte: nem hiszi, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktusok elkerülhetetlenek; a közös érdekek felülírják a vitákat. Úgy vélte, hogy a következő évet a kereskedelemben és a befektetések terén nagyobb lehetőségek fogják jellemezni. Emlékeztetett, három évtizede még egymilliárd dollár körül volt a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom, s mára 500 milliárdra nőtt.

A többségében gazdasági, belpolitikai vonatkozású újságíró felvetésekre válaszában egy ízben megjegyezte, a társadalom és a média által ellenőrzött, tiszta kormányra van szükség. Aki köztisztviselőnek áll, annak fel kell hagynia azzal a céllal, hogy meggazdagszik, e kettőnek el kell válnia egymástól - húzta alá. A korrupcióról mint a kormány tekintélyét aláásó jelenségről beszélt, s olyan rendszer felállítását ígérte, amelyben a vezetők kétszer is meggondolják, hogy „bűnös útra tévedjenek".

„Az én megbízatásom alatt a kormány nem fog közpénzeket új hivatalok, csarnokok vagy kormányzati vendégházak építésére fordítani" - ígérte az 57 éves Li, biztosítva hallgatóságát arról, hogy csökkenni fog a hivatalnokok és a hivatali autók száma, a vezetők reprezentációjára fordított pénz és a hivatalos külföldi utak száma. Hozzátette, a példát a központi kormány mutatja majd, amit a helyieknek követniük kell. Li egy kérdésre megerősítette: a munkával történő átnevelés sokat bírált büntető intézményének reformján már dolgoznak, az év végére várható konkrét eredmény.

A kormányfő beszámolt arról is, hogy a következő öt évben a jelenleg a kormányzati hatáskörbe tartozó engedélyek számát egyharmaddal csökkenteni fogják, mert a jelenlegi, központosított közigazgatási eljárás a hatékonyság rovására megy, s magában hordozza a korrupció lehetőségét. Li beszélt a jövedelemelosztás reformjáról is, a 800 millió vidéki és 500 millió városi kínai, valamint a különböző térségek jövedelme közti különbség csökkentésének szándékáról. Megemlítette a reformtervek azon elemeit is, amelyek ösztönzik majd a pénzügyi, az energetikai, a vasúti és más ágazatba a magántőke bevonását, s említést tett a munkaerő mobilitását szolgáló társadalombiztosítást, egészségügyet és nyugellátást érintő reformokról is.

A miniszterelnök szót ejtett a levegőszennyezésről és az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető problémákról is. Mint mondta, olyan gazdaságfejlesztési modellt kívánnak alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy az emberek tiszta levegőhöz, biztonságos ivóvízhez és élelmiszerhez jussanak.