Az ANI-t Bukarest uniós nyomásra keltette életre. Fő szerepe az volt, hogy a közalkalmazottak vagyonnyilatkozatait begyűjtse, górcső alá vegye, a látványos, megmagyarázhatatlan gazdagodás körül szaglásszon, és a korrupciógyanús ügyeket az igazságszolgáltatás elé vigye.

Az intézmény első áldozata Bradisteanu volt, akit a korrupcióellenes ügyészek azzal vádoltak, hogy a 2001-ben - amikor szenátor is volt - a börtönkórházak felszerelésére kiírt közbeszerzési szerződésekből 3,6 millió eurót és 500 ezer dollárt vágott zsebre.

A sebész főorvost bíróság elé állították. Az ügyészek vagyonelkobzást és börtönbüntetést kértek számára, de a bukaresti törvényszék őt tavaly decemberben a vádak alól felmentette. A fellebbezés letárgyalása során az orvos ügyvédje azonban alkotmányossági kifogást emelt az ANI működését szabályozó törvénnyel szemben, s ennek a múlt héten az Alkotmánybíróság helyt adott.

Kitudódott: az ANI a taláros testület kilenc tagja közül hetet szintén ellenőrzése alá vont. Talán ezzel is magyarázható, hogy az alkotmánybírák az ANI-törvény több paragrafusát alkotmányellenesnek ítélték. A megmaradt előírások az ANI-t mindössze arra jogosítják fel, hogy a vagyonbevallásokat beszedje, raktározza, és megbüntesse azokat, akik idejében nem tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek.

A döntés a kormány számára rendkívül kellemetlen, Brüsszel ugyanis menetrendszerűen figyelmezteti Romániát a jogrendszer reformjának elmaradására és a szigorú korrupcióellenes lépések szükségére.

Emil Boc miniszterelnök kijelentette: kormánya kész sürgősségi kormányrendelettel kiegészíteni a megcsonkított jogszabályt annak érdekében, hogy az ANI folytathassa tevékenységét. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter pedig teljes támogatásáról biztosította az ANI vezetőit.

Erre főképpen azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság döntését követően a Transparency International és több nyugati állam nagykövetsége is kétségeiknek adtak hangot a romániai korrupcióellenes harc sikerét illetően.

Catalin Macovei, az ANI elnöke úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróság döntése az uniós támogatások folyósítását és az ország schengeni betagolódását is érintheti.