Még újratöltik a fegyvereket Vasily Fedosenko / Reuters

A Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötőcsoport a szeparatisták vezetőivel kiegészülve péntek délután ült tárgyalóasztaloz, hogy megegyezzen a kelet-ukrajnai konfliktus rendezési tervéről. A fegyvernyugvás lehetőségéről szerdán jelentek meg az első hírek, miután Porosenko és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin telefonon megállapodott a „tűzszünet rendjéről", majd Putyin hétpontos rendezési tervet is előterjesztett.

A fegyvernyugvásról aláírt jegyzőkönyv egyes hírek szerint 12 mások szerint 14 pontból áll, és egyebek között az ellenőrzési mechanizmusról és fogolycseréről is rendelkezik. A tárgyalások egyik résztvevője, az önkényesen kikiáltott Luhanszki Népköztársaság vezetője, Igor Plotnyickij azt mondta, hogy a pontok többsége megfelel az elvárásaiknak. A tűzszünet azonban nem jelenti azt, hogy lemondtak volna függetlenségi törekvéseikről – tette hozzá. „Kollégája", a donyecki szakadárok első embere, Alekszandr Zaharcsenko hangoztatta: a harcok leállításával emberéleteket mentenek meg.

Ugyanakkor még nem tudni, hogyan sikerül megvalósítani a megállapodást. Philip Hammond brit külügyminiszter például – még a megegyezés előtt – azt mondta, hogy az Európai Uniónak mindentől függetlenül dolgoznia kell a közvetlen kelet-ukrajnai katonai beavatkozással vádolt Moszkva elleni újabb szankciókon, de hozzátette: a büntetőintézkedéseket enyhíthetik, ha a tűzszünet tartósnak bizonyul. Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Reuters arról számolt be, hogy az EU – miként azt tervezi – dönthet ugyan a gazdasági korlátozások szigorításáról, de annak életbe léptetésével valószínűleg kivár. Egyes hírek szerint három napot, mások szerint egy hetet adhat Oroszországnak, hogy bebizonyítsa, valóban a konfliktus megoldásán dolgozik.

A kelet-ukrajnai lázadók korábban jelezték, hogy garanciákat követelnek a fegyvernyugvás megvalósulására. Egyebek között attól tartanak, hogy az ukrán oligarchák által pénzelt önkéntes alakulatok folytatják a hadműveleteket. Szerintük a korábbi, júniusban meghirdetett tűzszünetet is a kormányerők sértették meg. Kijevben viszont éppen a lázadókat vádolják ugyanezzel, és kételkednek abban, hogy a szakadárok tekintettel lesznek a megállapodásra. Julija Timosenko volt kormányfő, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője már ki is jelentette: „nem szabad bízni egy agresszorral kötött megállapodásban", ilyen egyezségre nem lehet stratégiai békét alapozni.

Pénteken napközben még folytatódtak a harcok a szakadár régióban, mintha az egymással szembenálló erők a lehető legjobb pozíciókat akarták volna kiharcolni maguknak a tűzszünet életbe lépése előtt. A Reuters jelenése szerint összecsapások voltak az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosnál, Mariupolnál, és a lázadók ellenőrzése alatt álló Donyeck repülőtere környékén is.