Egyidejűleg a Sipilä vezette jobboldali koalíció – amelyben helyt kap a választásokon második helyen végzett, euroszkeptikus és nacionalista Finnek párt és a harmadik helyen befutott konzervatív Nemzeti Koalíció is – 1,6 milliárd eurós infrastrukturális beruházásokkal akarja felpörgetni a gazdaságot.

A leendő finn kormányfő ellenzi az integráció elmélyítését és a NATO-tagságot is Sari Gustafsson/Lehtikuva / Reuters

Sipilä már választási programjában is azt hangoztatta, hogy a súlyos munkanélküliséggel és gazdasági problémákkal küzdő Finnország csak kemény megszorításokkal juthat ki a gödörből. A magát gyakran „Mérnöknek” nevező, sikeres számítástechnikai vállalkozóból lett 54 éves politikus most elsősorban a közszolgálati dolgozók juttatásait, valamint az oktatási és vállalkozói támogatásokat kívánja csökkenteni, illetve megemelni a különböző illetékeket. A megszorítások két hullámban jönnek, 2019-ig 4 milliárd, 2020-ig további 6 milliárd eurót terveznek lefaragni.

A „Mérnök” egyúttal felszólította a munkaadókat és a szakszervezeteket, hogy az ország versenyképességének növelése érdekében kössenek úgynevezett szociális szerződést. Ez utóbbi a munkaidő növelését, bérbefagyasztást, illetve állásgaranciát tartalmazna. Az új kormány a szociális szerződést egymilliárd eurós adócsökkentéssel támogatná. Ha nem születne alku, akkor a jobboldali kabinet további másfél milliárd eurós megszorításra kényszerülne – tette hozzá a Centrum Párt vezetője.

Több mint „pikáns” személyi döntés, hogy az új külügyminiszter Timo Soini, a Finnek párt elnöke lesz. Az 52 éves politikus élesen ellenzi az Európai Unió mentőcsomagjait – így Görögország megsegítését. Fő követelései közé tartozik, hogy Helsinki tárgyalja újra Brüsszellel az EU-s tagság feltételeit, és a finn kormány szerezze vissza döntési jogkörét, értsd szuverenitását egy sor gazdasági-pénzügyi kérdésben. Ami jelen állás szerint nehezen kivitelezhető, mert a „szuverenitás” visszaszerzése Finnország eurózónás tagságát kérdőjelezné meg. Soini ellenzi az EU integrációjának mélyítését, szerinte az uniónak vissza kellene térnie a gyökereihez, vagyis a szabad kereskedelmi zónához.

A pénzügyminiszteri posztot az eddigi kormányfő, Alexander Stubb kapja. A Nemzeti Koalíció 47 éves elnöke az eurózóna és az európai integráció elmélyítésének híve, sőt, pártolja a hagyományosan semleges Finnország NATO-csatlakozását. A közvélemény jelentős részéhez hasonlóan Sipilä és Soini ellenzi a NATO-tagságot. Finnország – amelynek 1300 kilométer hosszú határa van Oroszországgal – jó kapcsolatokra törekszik a fontos gazdasági partner keleti szomszéddal. A Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háború azonban a finn politikai elitet is elgondolkoztatja, a NATO-békepartner finn hadsereg egységei rendszeresen részt vesznek az észak-atlanti szövetség hadgyakorlatain. Az Oroszország elleni EU-s szankciók komoly károkat okoznak a finn gazdaságnak, de Helsinki eddig támogatta a büntetőintézkedéseket, és ezen az állásponton Sipilä sem tervez változtatni.