Kiújultak a harcok Donyeck környékén az ukrán kormányerők és az oroszbarát lázadók között, a csaknem másfél hete érvényben lévő tűzszünet azonban a jelek szerint egyelőre nincs veszélyben. Szombaton és vasárnap is a kelet-ukrajnai nagyváros nemzetközi repülőterénél voltak a legkomolyabb összecsapások, amelyekért ismét egymást teszik felelőssé az egymással szembenállók. Donyeck és környéke a szakadárok kezén van, a május vége óta zárva tartó légikikötőt viszont a hadsereg ellenőrzi.

Kijevi közlések szerint a lázadók indítottak – sikertelen – tüzérségi támadást a létesítmény elfoglalására, és az elmúlt napokban amúgy is megszaporodtak a szeparatisták fegyveres akciói. A felkelők viszont azt állítják, hogy a kormányerők lőttek lakóövezeteket a repülőtér területéről.

Bár a két esemény közötti közvetlen összefüggést nehéz bizonyítni, szembeötlő, hogy az eddig szórványos harcok éppen azután váltak intenzívebbé, miután pénteken az Európai Unió és az Egyesült Államok is tovább szigorította a Moszkvát büntető gazdasági szankciókat. Pedig az orosz tömegtájékoztatásban már bizonyos hangsúlyváltást észleltek. Az Eho Moszkvi rádióadó egyik munkatársa hívta fel a figyelmet egy médiafigyelő szolgálat adataira, amelyek szerint a közszolgálati tévékben néhány napja nem juntaként emlegetik a kijevi kormányzatot. A Facebookon pedig olyan információ terjedt el, hogy új utasítások léptek életbe ezeknél a csatornáknál. Petro Porosenko ukrán elnököt például már nem lehet bűnözőnek minősíteni, a donyecki és a luhanszki népköztársaságokat pedig állítólag megyéknek kell nevezni.

Az ukrán kormányfő azonban nem bízik abban, hogy a tűzszünet tartós békéhez vezethet. Arszenyij Jacenyuk egy kijevi konferencián úgy vélekedett, hogy Ukrajna még mindig háborúban áll, a „fő agresszor” pedig Oroszország. Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Ukrajnát készül megkaparintani, a keleti régióban pedig „befagyasztott”, tartós válságot akar – fejtegette a Reuters jelentése szerint a politikus. Hozzátette: bár tisztában van azzal, hogy gyors csatlakozásra nem számíthatnak, Kijev számára a NATO kínálja a védelem egyetlen eszközét.

Valerij Heletej védelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a szövetség néhány tagországa – a walesi csúcstalálkozón született megállapodás alapján – megkezdte a fegyverszállításokat Ukrajnába. Azt azonban nem árulta el, hogy mely államokról van szó, és milyen harceszközöket küldenek – írta az UNIAN hírügynökség. Egy hete, a NATO-csúcs után kisebb diplomáciai perpatvart okozott, hogy Porosenko egyik tanácsadója közölte: Franciaország, Lengyelország, Norvégia, Olaszország és az USA kész a fegyverszállításokra, a Reutersnek azonban az érintett államok (Franciaország kivételével) cáfolták ezt.

Oroszország, amely a hétvégén a Vöröskereszt közreműködése nélkül újabb, több mint 200 kamionból álló segélykonvojt juttatott el Luhanszk környékére, továbbra is komoly aggodalommal figyeli az ilyen fejleményeket. A hétvégén Szergej Lavrov külügyminiszter – részben Jacenyuk kijelentésére reagálva – hangoztatta: Moszkva nem szándékozik „ütközőzónát” létrehozni Ukrajna keleti részén, az azonban „alapvető ügy” számára, hogy a szomszédos állam ne váljék a NATO tagjává. „Virágzó, semleges és baráti” Ukrajnát akarnak – idézte szavait a BBC.

Az elemzők egy része a Kreml diplomáciai sikereként értékeli, hogy pénteken Brüsszelben, az EU, Moszkva és Kijev képviselőinek megbeszélése után olyan döntés született, amelynek értelmében 2015 végéig elhalasztják az unió és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásának életbe léptetését. Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy ebben az esetben védővámokkal sújtja az ukrán importtermékeket. Jacenyuk ellenben azt hangoztatta, hogy a lépés Kijev javát szolgálja, hiszen az unió piaca nyitott marad az ukrán termékek előtt, Ukrajnában viszont változatlanul vám terheli az EU-ból érkező árukat.