Mivel a cseh alkotmány nem rendelkezik a referendumról, indítványozták az alaptörvény módosítását is. Bohuslav Sobotka pártelnök szerint a tervezet elfogadása esetén a rendszerváltás óta a legnagyobb kiadással terheli meg az államkasszát, ezért erről a polgároknak, s nem a képviselőknek kell dönteniük. A cseh kormány és az egyházak szak­értői az elmúlt hónapban egyezségre jutottak a kárpótlás elvei­ről és összegéről. A törvénytervezet első olvasatban decemberben kerül a törvényhozás elé.

Az egyházak 2013-tól fokozatosan 75 milliárd korona (hozzávetőleg 750 milliárd forint) értékű épületet, továbbá termőföldet, erdőt és tavakat kapnak vissza. A letűnt rezsimben elkobzott további ingatlanjaik fejében – amelyek visszaszolgáltatása nem lehetséges – harminc esztendeig évente kétmilliárd koronát utalna a cseh állam. Tizenhét évig a mintegy ötezer pap, illetve lelkész még ugyancsak a költségvetésből kapná a fizetését. 2014-ig a jelenlegi összeget, azután pedig évről évre öt százalékkal kevesebbet. Ugyanilyen arányban csökkenne a templomok és más egyházi épületek működtetésére és karbantartására folyósított állami hozzájárulás. A tervek szerint 2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan, költségvetési támogatás nélkül működnének.