A Guardian fedte fel, hogy a hivatal egyik munkatársa elnézett valamit, és véletlenül elküldte a világ vezetőinek útlevélszámát, személyes és vízumadatait a tavaly novemberi brisbane-i G20 csúcs után.

Az ügyben érintett Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Xi Jinping kínai elnök, Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit és Abe Sinzo japán miniszterelnök is. Az ausztrál adatvédelmi biztos már felvette a kapcsolatot az Ausztrál Bevándorlási és Határvédelmi Minisztérium vízumokkal foglalkozó osztályával, hogy tájékoztassa őket a személyes adatok titkosságának megsértéséről.

A biztos hivatalának küldött levélben azt írják, hogy az ausztrál információs törvény alapján az a munkavállaló követett el jogsértést, aki véletlenül elküldte az elnökök és miniszterelnökök adatait a januári Ázsia-kupát szervező bizottság egyik tagjának. Az elküldött üzenet a világ 31 vezetőjének minden személyes adatát tartalmazza. A hivatali dolgozó akkor hibázott, amikor nem ellenőrizte az automatikus kitöltés funkciót a levelezőprogramjában, így nem a megfelelő személynek küldte el az e-mailt.

A jogosulatlan címzett állítólag törölte az e-mailt, így az már nem hozzáférhető. Ezt az információt az Ázsia-kupa helyi szervező bizottsága is megerősítette.

Egy ausztrál bevándorlási tisztviselő levelében arról ír, hogy a világ vezetői nem tudtak a történtekről. Mivel az e-mailt törölték, és megtettek minden intézkedést, a tisztviselő nem tartotta szükségesnek informálni őket az incidensről.

Ez azonban jó néhány ország adatvédelmi törvényével ellentétes lehet. Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban például kötelező bejelenteni, ha valakinek sérült személyes adatainak titkossága.

Az egyelőre nem világos, hogy az ausztrál bevándorlási hivatal a vizsgálat óta tájékoztatta-e az érintetteket. Peter Dutton bevándorlási miniszter nem válaszolt erre a kérdésre.

A véletlen adatközlés várhatóan kínos helyzetbe hozza majd az ausztrál kormányt, amely ellentmondásos adatmegőrzési törvényt fogadott el a múlt héten. Az új törvény szerint az ausztrál távközlési cégeknek két évig tárolnia kell bizonyos telefonos és internetes adatokat.

Februárban már keveredett hasonló botrányba Ausztrália. Akkor 10 ezer ember, többségében menedékkérő adatait szivárogtatták ki véletlenül egy nyilvánosan hozzáférhető fájlban, a bevándorlási hivatal honlapján.