Haradinajt, aki 2004 decemberétől 2005 márciusáig Koszovó miniszterelnöke, korábban azonban a koszovói albánok egykori gerillaszervezetének, a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK) a nyugat-koszovói regionális parancsnoka volt, azzal vádolta meg az NT ügyésze, hogy 1998-ban, a függetlenségi harcok során szerbek és romák meggyilkolásában, megkínzásában vett részt, de 2008 áprilisában első fokon felmentették, mert a bíróság nem látta bizonyítottnak a vádpontokat. (Erről is beszélt a Népszabadságnak egy 2008-as interjúban pristinai irodájában Haradinaj)

A per során egyes tanúknak rejtélyes módon nyoma veszett, mások nem voltak hajlandók eskü alatt vallomást tenni.

Patrick Robinson törvényszéki elnök szerdán, a fellebbezést elbíráló végzést felolvasva megállapította: a Haradinaj és két társa - Idriz Balaj and Lahi Brahimaj - ellen lefolytatott pert ellehetetlenítette a tanúk megfélemlítése, az akkor eljáró bírói tanács pedig nem vette figyelembe e megfélemlítés súlyosságát. Ezért mindhármukkal szemben újra le kell folytatni a pert.

Haradinaj nem mutatott érzelmeket, miközben az új eljárást elrendelő végzést hallgatta.

Az eredeti perben Haradinajt és Balajt a felmentő ítélet nyomán szabadon engedték, Brahimajt azonban bűnösnek találták, ám feltételesen szintén szabadlábra helyezték. Az akkori hágai ítélet nagy felháborodást váltott ki Szerbiában, mert úgy érezték, hogy a Nemzetközi Törvényszék, amely súlyos ítéleteket szabott ki szerbekre háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, elfogultságról tett tanúbizonyságot, amikor nem találta bizonyítottnak a vádakat.

A három koszovói albán gerillavezető terhére rótt cselekményeket a vád szerint 1998 márciusa és szeptembere között követték el Nyugat-Koszovóban.

Ramush Haradinaj újra szabadlábon