Visszakozott a Coca-Cola - mégsem háborúzik
Ám néhány órával később a vállalat franciaországi elnöke közölte, hogy az első bejelentés „hibás kommunikáció” volt a részükről. Az ügy előzménye, hogy a Fillon-kormány 11 milliárdos, jövő évi takarékossági csomagja részeként különadó vetett ki a magas cukortartalmú szénsavas üdítőitalokra. A Coca-Cola esetében ez üvegenként 1 eurocentes drágulást jelent.
A „cukoradót” a kormány hivatalosan egészségügyi okokkal - a franciák átlagos testsúlyának aggasztó mértékű gyarapodásával - indokolta. A Coca-Cola nehezményezte e magyarázatot, mint ahogy az adóemelést is, és nyomban úgy döntött: felfüggeszti egy tervezett franciaországi beruházását.
A francia kormány válaszul „gazdasági szempontból sajnálatosnak” minősítete a Coca-Cola elhatározását, két parlamenti képviselő pedig a „nagy amerikai cég zsarolásáról” nyilatkozott. A francia média szintén úgy értékelte a cég elhatározását, hogy „háborút indított”.
A vállalat ezek után sietve visszakozott - ám csak részben. Továbbra is lobbizni kíván a kormánydöntés visszavonásáért azzal a jelmondattal, hogy a „fogyasztó fogja megfizetni, nem a politika”.
Egyébként messze nem a Coca-Cola az egyedüli Párizsban, amelynek nem tetszik a kormány megszorító csomagja. A szórakoztató parkokra váró díjemelés miatt éppúgy sokan tiltakoznak, mint ahogy az alkoholtartalmú italok adójának megugrása is felszisszenést okozott az országban. Ez utóbbi esetben azonban a kormány legalább azzal kedveskedik a termelőknek és a fogyasztóknak, hogy a francia borok árát nem emeli majd.
Közben Francois Fillon azzal próbálja „eladni” megszorító csomagját néhány hónappal az elnökválasztások előtt, hogy állítása szerint ez alapvetően a nagyvállalatok és a legvagyonosabb rétegek számára okoz majd többletterheket. Ennek bizonyítását hivatott szolgálni például az évi 500 ezer euró feletti jövedelmek adójának 3 százalékos emelése, vagy a 200 eurót meghaladó szállodai szobaárak 3 százalékos növekedése.
A Libération számítása szerint azonban a 11 milliárdos csomagnak csak a 63 százaléka érinti az óriáscégeket és a leggazdagabbakat. A többit az „utca embere” fogja befizetni a költségvetésnek. (Munkatársunktól)