A művelettel állítólag elkéstek. Az április 14-ei elnökválasztáson is induló Maduro egy beszédében utalt a bebalzsamozásra. – A német és orosz tudósok ugyan megérkeztek, hogy bebalzsamozzák a holttestet, de közölték velünk, hogy ez az egész nagyon bonyolult lenne. Az eljárást korábban el kellett volna kezdeni, közvetlenül a halál után. Ez most már nem lehetséges – mondta Maduro, aki arról is beszélt, hogy felderítették a Henrique Capriles ellenzéki jelölt ellen tervezett gyilkossági kísérletet, amelyet az Egyesült Államokban élő Roger Noriega és Otto Reich tervelt ki.

Korábban azt is bejelentették: kivizsgálják, hogy Chávezt valóban külföldiek mérgezték-e meg. Rafael Ramirez olajminiszter a BBC-nek adott interjújában egyenesen az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta, és megjegyezte, hogy Chávez esete hasonló Jasszer Arafat palesztin vezető halálhoz, akit egyes feltételezések szerint izraeli ügynökök öltek meg. (Chávez halálának napján Maduro szintén megemlítette ezt a párhuzamot.)

Hugo Chávez halála óta egyébként az Amerika-ellenes retorika felerősödött. Már pár órával a venezuelai vezető halálának bejelentése előtt Maduro arról beszélt, hogy sikerült meghiúsítaniuk egy Venezuela destabilizálását célzó akciót. Két amerikai katonai attasét ki is utasítottak az országból, azt állítva, hogy részt vettek az összeesküvésben. Válaszul hétfőn két venezuelai diplomatának kellett elhagynia az USA-t.

Chávez március 5-ei halála után hétnapos gyászt rendeltek el Venezuelában, de ezt időközben péntekig meghosszabbították. Szerdán az ENSZ közgyűlése egyperces néma csönddel emlékezett meg az elnökről.