„Amikor az első ember megölésére kényszerítettek, az egész testem remegett, majd a földre zuhantam. Kényszerítettek, hogy álljak fel, és nézzem végig, amíg megölnek egy másik embert. Ekkor azt gondoltam, az lesz a legjobb, ha megszerzem tőlük az egyik fegyvert, és végzek magammal" – mesélte a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet munkatársának az áprilisban elrabolt közel 300 diáklány egyike, akinek végül sikerült megszöknie. 

A túlélőkkel készített interjúkat a napokban hozták nyilvánosságra, épp amikor a sokat kritizált nigériai vezetés arról próbálta meggyőzni a világot, hogy évek óta tartó konfliktust követően végre tűzszünetet kötött a nyugati oktatást bűnnek tartó szervezet vezetőjével.

Négy hónappal a következő választások előtt sokan kétkedve fogadták a jó hírt, és a jelek szerint nekik lett igazuk. Abubakar Shekau, a Boko Haram vezetője ugyanis egy tegnap nyilvánosságra hozott videoüzenetben tagadta azokat az állításokat, melyek szerint megegyezett a kormánnyal, és a fegyvernyugváson túl a több mint 200 diáklányt is szabadon engedi.

„Nem állapodtunk meg tűzszünetben. Nem tárgyaltunk senkivel. Ez hazugság. Nem is fogunk egyezkedni, mi abban az üzlet? Allah azt mondta ne tegyük" – idézi a BBC Shekaut, aki hozzátette, hogy a diáklányokon kívül egy német állampolgárságú tanárt is fogságban tartanak, akit még júliusban raboltak el.

A lányokat illetően elmondta, hogy a keresztényeket immár áttérítették az iszlámra, és a harcosok feleségeiként élik mindennapjaikat. Az áprilisi emberrablást követően mindössze 57 lány nyerte vissza szabadságát, 219-en még mindig fogságban élnek (a HRW legutóbbi jelentése szerint azonban összesen 500 lányt és asszonyt tartanak jelenleg fogva).

A fél évvel ezelőtti események, és az azt követő #BringBackOurGirls kampány óriási médiavisszhangot váltott ki. Mindennaposak voltak a lányokról szóló hírek, az elmúlt hónapokban azonban mintha a világ és a nigériai kormány is megfeledkezett volna a diákokról. A Boko Haram pedig mindeközben fáradhatatlanul végezte ámokfutását, számos merényletet és emberrablást hajtottak végre, főként az ország északkeleti részén. Hivatalos adatok szerint csak a tavalyi évben 2000 ember vesztette életét a szélsőségesek keze által.