Johnson bejelentése nyomán biztos, hogy a Konzervatív Párt vezetői megbízatásáért és az ezzel járó kormányfői tisztségért indult versengésből két másik tory politikus, Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter valamelyike kerül ki győztesen.

Az utódlási folyamatban részt vesz még néhány kormánytag, köztük Stephen Crabb munkaügyi miniszter és Liam Fox volt védelmi miniszter, de nekik a jelenlegi parlamenti és pártbeli erőviszonyok alapján semmi esélyük a győzelemre.

Theresa May és Michael Gove egyaránt csütörtökön jelentette be, hogy indul. May közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust.

A csütörtöki bejelentések közül Johnson döntése messze a legnagyobb meglepetés, mivel a brit sajtó és a politikai elemzők évek óta egyöntetűen őt tartották David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének. A konzervatív párti politikus volt a kilépést pártoló tábor egyik frontembere a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás kampányában.

Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, múlt pénteken bejelentette, hogy őszig távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, miután az EU-népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.

Egészen csütörtökig mindenki biztosra vette, hogy Johnson indul az utódválasztási versenyben, ám csütörtökön - szintén általános meglepetésre - Michael Gove, Johnson volt szövetségese bejelentette indulását. Gove, aki Johnson mellett a másik frontembere volt a kilépést támogató kampánycsoportnak, indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Boris Johnson miniszterelnökké választását segíti. "Vonakodva ugyan, de végül mégis arra a következtésre jutottam, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges" - jelentette ki Gove.

Nem volt viszont meglepetés, hogy May, aki 2010 óta vezeti a belügyi tárcát, nem sokkal Gove után maga is bejelentette, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért.

Johnsonnal és a Gove-val ellentétben May a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan. Indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta: "a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket". Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy "a hátsó ajtón keresztül" visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről - mondta Theresa May. Hozzátette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa. A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy nem kell új választásokat kiírni a jelenlegi parlament megbízatása, vagyis 2020 előtt, és nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre sem.

Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt George Osborne pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére.

Csütörtöki nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikket London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni.

Az esélyes pályázók közül utoljára Boris Johnson állt a nyilvánosság elé. Az általános várakozás az volt, hogy ő is bejelenti indulását a Konzervatív Párt vezető tisztségéért és a miniszterelnöki székért folyó versengésben, bár Gove néhány órával korábbi váratlan indulása és Johnson elleni, szintén váratlan támadása után már elterjedtek olyan hírek, hogy a volt londoni polgármester esetleg meggondolta magát.

Néhány perccel a határidő lejárta előtt Boris Johnson valóban azt jelentette be, hogy nem indul a két tisztségért. Közölte: most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ez a vezető nem lehet ő.

Sajtóhírek szerint a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül már közvetlenül a népszavazás után elindult egy kezdeményezés, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza a sokak által felszínesnek és megosztó személyiségnek tartott Johnson miniszterelnökké választását.

Csütörtök délután le is zárult az utódjelöltek jelentkezési folyamata, és megkezdődött a választás hosszadalmas procedúrája.

Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba.

A jelenlegi menetrend szerint szeptember 9-én derül ki, hogy ki lesz Cameron utódja.

Ha Theresa May kerül a Konzervatív Párt és a brit kormány élére, ő lenne Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után.