A belga törvényhozás alsóháza 86 igen, 44 nem és 12 tartózkodás mellett csütörtökön megszavazta a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy gyerekek is részesüljenek eutanáziában. A katolikus Belgium ezzel az első ország, amely nem köti korhoz a kegyes halált. A De Standaard főszerkesztője véleménycikkben védte meg hazáját azokkal a támadásokkal kapcsolatban, melyek szerint a belgák gyerekgyilkosok. „Felháborítónak tartom a gyerekgyilkos jelzőt a külföldi sajtóban. Ez a vita teljesen másról szól” – idézte Bart Sturtewagent a Reuters.

A belga szabályozás jelentős feltételeket támaszt. Eutanáziát azon a gyermeken lehet végrehajtani, aki halálos, gyógyíthatatlan betegségben szenved, és a gyötrő fájdalmat nem sikerül érdemben enyhíteni. Pszichológusnak kell megállapítania, hogy a gyermek felfogja, mit kér, és tudatában van döntése következményeinek. Szükséges a szülők vagy gyám beleegyezése is.

A kormányzó liberálisok és szocialisták a zöldekkel és néhány flamand nacionalista képviselővel szavazták meg a törvényt. A kormányban szintén részt vevő kereszténydemokraták ellene voltak, de már jelezték, hogy nem rúgják fel a koalíciót csak emiatt. Véleménycikkében a La Libre Belgique arra emlékeztet, hogy mindez nem egy kiterjedt problémára adott válasz, hanem a májusi választások előtt inkább politikai okokból erőltette a szavazást a kormány. A parlamenti szavazást Belgiumban általában taps követi, ám ezúttal csönd volt az alsóházban. Amikor a szavazás véget ért, egy férfi azt kiabálta az erkélyről: „Gyilkosok”!

- Nem arról van szó, hogy mindenkire eutanáziát akarnánk kényszeríteni..., hanem arról, hogy megengedjük azt a fájdalomban szenvedő gyermekeknek – mondta a vitában a szocialista Karine Lalieux, flamand liberális képviselőtársa, Carina Van Cauter pedig azzal érvelt, hogy a törvény olyan végzetesen beteg gyermekekről szól, akik számára a közeli halál elkerülhetetlen, és rettenetesen szenvednek. Elvérzett a módosító javaslat, amely a lehetőséget kiterjesztette volna a szellemileg sérült gyerekekre.

– A világ elképedve figyel minket, mondta a kereszténydemokrata Sonja Becq, azzal érvelve, hogy a gyermek döntésképességére vonatkozó feltételek homályosak. – Hogyan állapítja meg egy orvos, hogy képes-e ilyen döntést hozni? – kérdezte. Egy, a belga tévének nyilatkozó orvos szerint a törvény pusztán legalizálja az eddig is folyt gyakorlatot, csak éppen a doktorok eddig a „szürke zónában” dolgozva tudtak segíteni a szenvedés feloldásában.

Amikor 2002-ben Belgium törvényessé tette az eutanáziát, az országlakók 70 százaléka támogatta, a felmérésekből pedig kiderül, a gyermekekre való kiterjesztést is pártolja a többség. A mostani törvényhez vezető vita azután élesedett ki, hogy a 44 éves Nathan Verhelst tavaly ősszel eutanáziában részesült egy sikertelen nemátalakító műtét után. Orvosai szerint is elviselhetetlenné váltak lelki szenvedései. Verhelst barátai körében halt meg tavaly októberben. A szomszéd Hollandiában 2002-ben tették lehetővé, hogy a 12 évnél idősebbek kérvényezhessék: vessenek véget életüknek. Azóta mindössze öten éltek a lehetőséggel.

A katolikus egyház egynapos böjtöt és imádságot tartott, tiltakozva a jogszabály ellen. A szavazás előtt 160 gyermekorvos petíciót juttatott el a törvényhozókhoz, hogy halasszák el a szavazást, mert az szerintük szükségtelen és rosszul előkészített. A belga püspökök attól tartanak, hogy ezzel megnyílik az út a mozgássérültek, demenciában szenvedők, elmebetegek számára, hogy eutanáziát kérjenek. Mint ahogy azok előtt is, akik egyszerűen belefáradtak az életbe. A bírálók szerint ráadásul a törvény nem zárt ki minden problémát, például nem kezeli azt a helyzetet, amikor a két szülő nem ért egyet a kérdésben. – A törvény azt mondja ki, hogy a serdülők nem hozhatnak fontos döntéseket érzelmi, illetve gazdasági területen. Aztán hirtelen most képessé váltak annak eldöntésére, hogy valaki megölje őket – érvelt André-Joseph Léonard érsek, a belga katolikusok vezetője.

A tiltakozás folytatódik. Online petíció is indult, amelyben az aláírók arra kérik Fülöp királyt, ne írja alá a törvényt. Vasárnap délutánig ezt a petíciót több mint 97 ezren írták alá. Szerzője Gudrun Kugler osztrák teológus és jogász, aki szerint az új szabályozás nemcsak Belgiumra lehet hatással, hanem Európa többi országa számára is precedenst teremthet.

Belgiumban egyébként némi értetlenség fogadja a döntéssel kapcsolatos külföldi felháborodást. A törvényt belföldön inkább a liberális, progresszív eszmék győzelmeként értékelik, amiben ezúttal Belgium járt élen. A flamand nyelvű lap, a De Morgen írja: „1830 óta először etikailag progresszív vezetőkké váltunk. Erre büszkék lehetünk.”