Akár súlyos zavarokat is okozhat a lázadók parancsnokának tisztázatlan halála a felkelők erőiben. Abdel Fatah Junuszt és két munkatársát ismeretlenek lőtték le még csütörtökön, pontosan nem meghatározott helyen. A Moammer Kadhafitól átállt egykori belügyminiszter halálát az Ideiglenes Nemzeti Tanács vezetője jelentette be, de Musztafa Abdul Dzsalil nem közölt részleteket. Szavai szerint a támadók Kadhafi oldaláról érkeztek, mindannyiukat letartóztatták. Mégis kérdéses, ki állhatott a gyilkosság mögött, annak ugyanis mindkét oldalról lehettek támogatói: Junusz közeli bizalmasa volt Kadhafinak, akit már 1969-es hatalomra jutásában is aktívan segített. A líbiai vezető bosszúja mellett azonban az sem kizárt, hogy a lázadók közül vállalkozott valaki Junusz meggyilkolására. A gyanú szerint ugyanis az átigazolt főparancsnok valójában nem szakított Kadhafival, hanem minél kedvezőbb feltételeket próbált kicsikarni számára a lázadóknál Kadhafi esetleges távozása esetére.

Az Ideiglenes Nemzeti Tanács Junesszel kapcsolatos fenntartásait jelzi, hogy csütörtökön visszahívták őt a frontvonalról a lázadók hátországát jelentő Bengáziba egy katonai bizottság előtti meghallgatásra – jelentette a Reuters. A tábornok állítólag titkos tárgyalásokat folytatott Kadhafi képviselőivel, a lázadók tanácsa erről szeretett volna megbizonyosodni. A gyilkosság épp a meghallgatás előtt nem sokkal történt.

Furcsa az is, hogy a múlt héten a lázadók egyik televiziós csatornája már egyszer beszámolt Junusz haláláról. Ráadásul a mostanihoz hasonló megfogalmazásban, amely szerint a tábornokot "tisztázatlan körülmények között gyilkolták meg".

Junusz nyilatkozataiban Kadhafi kemény ellenfeleként lépett fel. Ostorozta a NATO-t, amiért nem vet be nagyobb erőket Kadhafi ellen. – Csalódunk a NATO-ban – jelentette ki még áprilisban, majd felelősségre vonta az Észak-Atlanti Szövetséget azért is, mert egy célt tévesztett légitámadásában Kadhafi katonái helyett öt lázadó vesztette életét.

Bár Junusz múltja sokakban bizalmatlanságot válthat ki, életútjával nem áll egyedül: az Ideiglenes Nemzeti Tanácsban számos olyan befolyásos személy van, aki korábban Kadhafi legbelsőbb köréhez tartozott – jegyezte meg a Reuters.

Diplomáciai verseny az elismerésért

Nem ismeri el Csehország a Líbiai Ideiglenes Nemzeti Tanácsot az afrikai ország hivatalos képviselőjének, amíg nem szerzi meg az ellenőrzést az egész ország felett. Jelentette ki a cseh külügyminiszter. Karel Schwarzenberg elmondta: a Líbiát 42 éven át irányító Moammer Kadhafi ellen februárban felkelt, az ország keleti részéből indult lázadókkal Prága nem hivatalos, Benghaziba rendelt követe útján tartja a kapcsolatot.

Az Ideiglenes Nemzeti Tanácsot eddig harminc állam ismerte el Líbia kizárólags hivatalos képviselőiként, legutóbb Nagy-Britannia és Portugália. Oroszország ezt a lehetőséget elutasította, de tárgyalófélnek tekinti a lázadókat.