Kapóra jön a balti államok és Oroszország újabb csörtéjéhez az Európa déli részén kitört kerítésépítési láz. Észtország, majd Lettország is bejelentette, hogy kerítést épít a schengeni zóna Oroszországgal szomszédos oldalán. A háttéresemények krimibe illőek: rejtélyes kémügy, diplomáciai botrány és vietnami bevándorlók szerepelnek a történetben.

A tervek szerint 2018-ra elkészülő, a valóságban jórészt szimbolikus jelentőségű észt és lett projekt tovább rontja az évek óta hervadozó balti–orosz viszonyt. Az Európai Unió és a NATO, illetve Oroszország kapcsolata pedig már amúgy is mélyponton van a kelet-ukrajnai válság miatt.

Bár az ötletet a menekültválsággal magyarázzák, gyanús, hogy a hivatalos indoklással ellentétben ezeknek a kerítéseknek most kevés közük van a migránsokhoz. A balti államokban nincsenek bevándorlók, pontosabban elenyésző a számuk. Éppen emiatt kevéssé meggyőzőnek tetszik az a lett érvelés, miszerint az idén 2-300, a határon Oroszország felől illegálisan átkelő vietnami (!) indokolna egy húszmillió eurós kerítést. Főleg, hogy a lett hatóságok csak egy héttel az észt felvetés után kezdtek el játszadozni a kerítésépítés gondolatával.

Amerikai páncélosok díszszemléje Narva utcáin – az orosz határ közvetlen közelében Ints Kalnins / Reuters

Az észtek nem is kerítésről, hanem „innovatív határvédelmi rendszerről” beszélnek, nagyszabású fejlesztéseket vizionálnak, amelyeknek azonban a modern technikai berendezések mellett a szögesdrót is része. Az észt külügyminiszter szóvivője, Mari-Liis Valter határozottan kijelentette, hogy nem falat építenek, csupán korszerűsítik a meglévő határzárat. Mindezt 71 millió euróért, a teljes, 136 kilométeres szárazföldi észt–orosz szakaszon.

A két szovjet utódállam ezekkel a projektekkel egyszerre védekezik és provokál. Tallinnban és Rigában érezhetően tartanak attól, hogy a kelet-ukrajnai események miatt Oroszország rájuk is szemet vet. Így egyrészt igyekeznek valamelyest bebiztosítani magukat az orosz agresszió ellen, másrészt a felvetés egyben jelképes elhatárolódás is. Az orosz diplomácia válaszul kijelentette, hogy az észt bevándorlási helyzet egyáltalán nem indokolja egy kerítés megépítését, és csak az lehet a célja, hogy Európára nézve fenyegetőnek állítsa be Oroszországot.

Az elmúlt egy évben Tallinn és Moszkva viszonya egy diplomáciai botránynak köszönhetően már amúgy is pattanásig feszült. Néhány hete az Eston Kohver-ügy kapcsán ugrott ismét egymásnak a két fél: Oroszországban 15 évre ítélték a tavaly szeptemberben a közös határon elfogott észt nyomozót. Az oroszok szerint orosz, az észtek szerint észt oldalon.

A határ észt oldalán lévő, többségben oroszok által lakott Narva helyi, orosz nyelvű lapjának a Népszabadságnak névtelenül nyilatkozó munkatársa szerint éppen a kémbotrány hívta fel a figyelmet a határrendezés sürgős problémájára. – Az, hogy a rendvédelem emberét munkájának teljesítése közben Észtország területén elrabolhatják, erőteljes határvédelmi és biztonságtechnikai kérdéseket vetett fel. Ez ráébresztette az észt hatóságokat arra, hogy most már tényleg egyértelműen ki kell jelölni, meddig terjednek a két ország határai, és azt a szakaszt keményen védeni kell. Ilyennek nem szabad többet előfordulnia – mondta a hivatalos észt álláspontot tükrözve az orosz nemzetiségű újságíró.

Észtország és Oroszország már több mint tíz éve nem tud megállapodni a pontos határokról. Csak hab a tortán, hogy Lettország is részben az észt–orosz kémbotrányra hivatkozva jelentette be saját kerítés ötletét. Igaz, a felsorolt számos ok között szerepeltek napjaink nemzetbiztonsági körülményei, valamint az illegális határátlépők, különös tekintettel a statisztikákban felemlegetett néhány száz vietnamira. De Lettország kapcsán talán mégis némi nyugalomra adhatnak okot egy belügyminisztériumi forrás szavai: „Ez a kerítés nem olyan lesz, mint amit az észtek vagy a magyarok csinálnak.”