Június 1-jén adták át a svájci Alpok alatt húzódó Gotthard bázisalagutat, amelytől azt várják, hogy forradalmasítja az európai teherszállítást. Az építmény az 53,9 kilométer hosszú japán Szeikan-alagutat és a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő, 50,5 kilométeres Csatorna-alagutat utasította maga mögé.
Megnyitották a világ leghosszabb alagútját
Az 57,1 kilométer hosszú vasúti alagúton mindössze 17 perc alatt robog majd végig a vonat, így a klausztrofóbiások számára sem lesz olyan nagy megpróbáltatás. Az Erstfeldet és Bodiot összekötő alagútban két egymással párhuzamos, ellentétes irányba haladó járat fut egymástól 40 méter távolságra. A két vájatot 325 méterenként kötöttek össze. A vonatoknak az 57 kilométeren két helyen van lehetőségük irányváltásra, vagyis hogy átmenjenek a szemközti alagútba, Sedrun és Faido közelében.
 |
| A gotthard bázisalagút bejárata Erstfeld közelében Arnd Wiegmann / Reuters |
Az alagút nemcsak a leghosszabb, de a legmélyebben fekvő is. 2,3 kilométeres mélységben húzódik a hegyvonulat alatt. Az építkezést közel két évtizede kezdték el, és 2600 munkás dolgozott a projekten. Közülük kilencen vesztették életüket.
Az ország lakosainak kétharmada támogatta az 1992-es népszavazáson a környezetvédők által kezdeményezett elképzelést és azt, hogy ezt főleg adóbevételekből valósítsák meg. Az áfa, üzemanyagok árába beépített adó és a teherautókra kivetett útdíjak mellett tíz éven belül visszafizetendő állami kölcsönökből fizették a közel 12,5 milliárd dollárnyi építési költséget.
Az építkezés a tervezett költségeken belül maradt, és az átadási időpontot is sikerült tartani.
A mérnököknek 73 különféle kőzeten kellett áttörniük magukat a gránitkeménységűtől a cukor állagúig, előbbieknél fúrással, utóbbiaknál robbantással. A kitermelt 28 millió tonnányi törmelék nagy részét visszaforgatták az alagút és a kiszolgálóépületek betonjába. Hogy az építkezés alatt a környékbeliek ne szenvedjenek a zajtól, ideiglenes zajszűrőfalakat emeltek, melyeket a munka végeztével el is bontottak, és helyreállították a környéket.
Az alagút decembertől üzemel majd teljes kapacitással. Ezzel egy órával rövidül majd le a Zürich és Milánó közötti menetidő. Az 1980-ban átadott régi vasúti és autópálya-alagúttal szemben nem követi a hegy vonulatát, hanem végig egyenes és lapos. Az alagúton várhatóan 260 teher- és 65 személyvonat halad majd keresztül naponta.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Matteo Renzi olasz miniszterelnök is.
„Ez része a svájci nemzeti identitásnak” – jelentette ki Peter Fueglistaler, a szövetségi közlekedési hivatal igazgatója. „Számunkra az Alpok meghódítása olyan, mint a hollandoknak az óceánok felfedezése.”
