Megnyílt a gyep, indult a rakéta
Milyen érzés lehet a pilótának, hogy játszótér mellé dobja le a bombát? Vagy lakóépületre kellene, amelynek egyik emeletét a Hamasz használja fegyverraktárnak, de a többit palesztin családok lakják a Gázai övezetben? – Nem harcoltunk civilek ellen. Szórólapokkal, telefonhívásokkal, „tetőn kopogtató álbombákkal” hívtuk fel a bemért célpontok közelében lakók figyelmét, hogy támadás következik valamely objektummal szemben – magyarázza Izrael nyolcnapos gázai katonai akciója, a Védőpillér művelet kulisszatitkait David Mizrachin, a légierő ezredese, a zsidó állam a visegrádi országokban akkreditált védelmi attaséja.
A felvételeken, amelyeket a Varsóból érkezett főtiszt hétfőn mutatott be magyar újságírók szűk csoportjának, az látszik például: Fadzsr–5 rakétaindítókat helyeztek a gázai futballstadionba is, majd két rakétát indítottak innen Tel-Avivra, illetve Jeruzsálemre. Tel-Avivot több mint húsz éve, az első öbölháború óta most először érte rakétatámadás. A gázai stadionban szabályosan megnyílt a gyep; az izraeliek légi felvételei tanúsága szerint Hamasz-bunker található a labdarúgópálya alatt.
A Védőpillér-műveletben mintegy 160 palesztin vesztette életét, miközben Izraelben négy polgári személy és két katona halt meg a palesztin támadásokban. Abban már eltérnek a számadatok, hogy a palesztin áldozatok közül hány volt ártatlan civil, hány pedig Izraelre veszélyt jelentő fegyveres. A 160 áldozat közül 120 fegyverest említett az izraeli hadsereg szóvivője, a palesztinok viszont 105 polgári személyt. – Minden hadsereg tévedhet. De ha engem kérdez, kiálljuk az összehasonlítást más fegyveres erőkkel – feleli Mizrachin ezredes azzal kapcsolatos kérdésünkre: ha olyan elővigyázatosak voltak, mint mondja, miért haltak meg mégis palesztin civilek? Azt állítja, drónokkal valós időben láthatóan követték, hogy egy palesztin család elhagyta-e a célba vett épületet, és ha nem, akkor nem támadtak rá.
További kérdés: hogyan halhatott meg három izraeli civil a Kirjat Malachi várost ért rakétatámadásban? Hiszen a saját fejlesztésű, de amerikai támogatással kiépített Vaskupola rakétaelhárító rendszer 90 százalékos sikeraránnyal működik, miközben az elfogórakéták rettenetesen drágák, darabjuk csaknem 50 ezer dollárba (10,8 millió forintba) kerül. Az ütegek ezért csak a sűrűn lakott településeket védik. A védelmi attasé kérdésünkre elmondja, hogy Kirjat Malachit a támadáskor még nem védte Vaskupola-üteg, csak másnaptól. Ám számos izraeli civil életét az kímélte meg másutt, hogy betartották a polgári védelmi előírásokat, így a riasztásra óvóhelyre, védett szobába siettek. Úgy tudni, az egyszerre meghalt izraeliek viszont nem így tettek, az erkélyen lelték halálukat.
A múlt héten létrejött tűzszünet hosszú távú betartatásának egyik kulcskérdése a Gázába irányuló fegyvercsempészet kiszűrése. Ez Egyiptomra is kötelezettséget ró. Kairó szerepe a konfliktusban, a békéltetésben, illetve a Hamaszhoz fűződő viszonya rendkívül kényes kérdés Izrael számára is, amelynek elemi érdeke fűződik a stratégiainak tartott Camp David-i békeszerződés fennmaradásához. A korábban megszokott, saját, palesztin fejlesztésű Kasszam-rakétákhoz és a katyusákhoz képest ennek a konfliktusnak új eleme volt, hogy Gázából először indították az iráni gyártású Fadzsr–5-ösöket, amelyek Szudánon, illetve Egyiptomon keresztül csempészve jutnak a palesztin földnyelvre.
