Szombattól szabadon utazhat az Európai Unió területén Alekszandr Lukasenko belorusz elnök. Életbe lép ugyanis az a brüsszeli döntés, amely felfüggeszti a szovjet utódállam vezetői és vállalatai ellen választási visszaélések, valamint az emberi jogi helyzet miatt még 2004-ben életbe léptetett és azóta többször bővített szankciókat. A beutazási tilalommal és bankszámla-befagyasztással járó intézkedést egyelőre négy hónapra oldják fel három jogi és 170 magánszemély esetében, majd februárban újra megvizsgálják a helyzetet.

A Belarusszal szemben érvényben lévő fegyverembargó azonban továbbra is fennmarad, és az engedmény nem vonatkozik a titkosszolgálat négy olyan munkatársára, akit ellenzéki politikusok eltűnésével hoznak összefüggésbe.

Az uniós döntés alapjául az szolgált, hogy a minszki hatóságok augusztus végén, hosszas halogatást követően szabadon engedtek hat bebörtönzött ellenzékit. A lépéstől azt remélik, hogy az lazíthat a belorusz gazdaság Moszkvától való függőségén, hiszen a 9,4 millió lakosú szovjet utódállam eddig kizárólag orosz forrásokra támaszkodó vállalatai mostantól európai hitelekhez és beruházásokhoz is hozzáférhetnek. Ez most – mint a BBC összefoglalója is rámutat – az országát megszakítás nélkül 21 éve irányító, október közepén több mint 83 százalékos szavazataránnyal – demokratikusnak éppen nem mondható körülmények között – újra elnökké választott, 61 esztendős Lukasenkónak is az érdeke lehet. Oroszország ugyanis a NATO keleti terjeszkedésére válaszul légitámaszpontot akar létesíteni az Belarusz területén, ám a minszki vezetők szerint ez nem enyhítené a politikai és katonai feszültséget a régióban.

Az Egyesült Államok egyelőre csak kilátásba helyezte a szankciók enyhítését, igaz, első lépésként – ugyancsak szombattól – lehetővé tette kilenc most még tilalom alatt álló jogi személy számára a pénzügyi tranzakciókat. A döntés „ajtót nyit a kereskedelmi kapcsolatok bővítése előtt" – mondta John Kirby, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, miközben sürgette, hogy Minszk tegyen többet az emberi jogi helyzet javítása, a demokrácia erősítése érdekében.