Önkritikus történelmi visszatekintést sugárzott a BBC Radio 4-es adása a közszolgálati óriás második világháborús műsorpolitikájával kapcsolatban. A Document című sorozat szóban forgó részét készítő Mike Thomson kutatások és interjúk alapján megállapította, hogy a BBC magyar adása figyelmeztethette volna a magyarországi zsidókat a német megszállás esetén rájuk leselkedő veszélyekre.

Mint a félórás műsor emlékeztetett rá, a BBC külföldi adásai a világháború idején nem voltak olyan függetlenek, mint most: a politikai hadviselést irányító testület, a Political Warfare Executive (PWE) felügyelete alá tartozott. A BBC elsőrendű célja az volt, hogy a szövetségesek háborús erőfeszítéseit támogassa, és azt a benyomást keltse, hogy azok nyerésre állnak.

Ami a hazánkkal kapcsolatos stratégiát illette, a PWE igyekezett megnyerni és Németország ellen fordítani a magyar közvéleményt. Az általános és katonai hírek, vélemények közvetítése során soha nem esett szó az európai zsidók sorsáról, a koncentrációs táborokról, a „végső megoldásról”.

Carlile Macartney oxfordi egyetemi kutató, volt kémelhárító, a külügyminisztérium magyar szakértője, egyben a magyar adás „hangja” azon a véleményen volt, hogy ha a BBC kiállna a zsidók mellett, elidegenítené a magyar lakosság szerinte antiszemita többségét. Macartney szerint a brit propaganda célja az volt, hogy a német csapatok megszálló erőként vonuljanak be Magyarországra, ezért a szövetségesek ügyét nem szolgálta volna, ha zsidópártinak tartják őket.

A BBC egészen az 1944 márciusában bekövetkezett német megszállásig nem változtatott koncepcióján, és nem számolt be a deportált zsidók szisztematikus kiirtásáról a lágerekben. Pedig emigráns magyarok és a propagandagépezet egyre több meghatározó alakja is kétségbe vonta Macartney filozófiájának helyességét. Attól tartottak, túlságosan rokonszenvezik a magyar kormánnyal, és elnézi annak németpárti álláspontját. Az ellentmondásos figurát végül elhallgattatták, és a bevonulást követően elindultak a figyelmeztetések is, de addigra már késő volt. A Document adása szerint néhány hét alatt közel félmillió magyar zsidó esett áldozatául a koncentrációs táborokban zajló, „dermesztően hatékony” megsemmisítési hadműveletnek.

A műsorban megszólaltatott neves londoni holokauszt-szakértő szerint bizonyítani lehet, hogy a magyarországi zsidók más forrásokból tudhattak volna a náci megsemmisítési tervekről. Azonban a német megszállásra és az azzal együtt érkezett kiirtási gépezetre nem számíthattak. David Cesarani visszamenőleg is reménytelennek ítéli a mintegy 800 ezer magyarországi zsidó megmenekülését abból az országból, amelyet megszállt, illetve a náci Németországot támogató országok vettek körül. Frank Chalk montreali professzor szerint egy segítőkészebb magyar adás legalább néhány ezerrel több zsidót megmenthetett volna, például azzal, hogy felszólítja a keresztény lakosságot az üldözöttek befogadására, illetve arra, hogy segítsenek nekik hamis papírokat szerezni és Romániába menekülni.