Meglépett Kadhafi külügyminisztere
Az 59 éves politikust Kadhafi egykori jobbkezeként tartják számon, így amerikai és brit források fordulópontnak tekintik, az ő eltávolodását a líbiai vezetőtől. Brit titkosszolgálati források szerint az afrikai ország titkosszolgálatának vezetését 1994-től tizenöt éven át vezető Kusza különböző terrorista csoportok finanszírozásáért felelt - írja a BBC. Mégis ő volt az, aki „emberi arcot" kölcsönzött a Kadhafi-rezsimnek: kulcsszerepe volt abban, hogy 2003 után az ország megszabadult a nemzetközi izolációtól, miután megállapodás született a Lockerbie felett 1988-ban felrobbantott utasszállító gép és a nyugat-berlini diszkórobbantás áldozatainak juttatandó kártérítésről, valamint a líbiai tömegpusztító fegyverek felszámolásáról.
Egyelőre azonban kérdés, mit is keres Kusza Londonban: személyesen nem szólalt meg, csupán a brit külügyi szóvivő jelentette ki, hogy a líbiai politikus a lemondás szándékával utazott Tunézián át Londonba szerda éjszaka. A tripoli kormány ezt tagadja, azt állítva, hogy Kusza diplomáciai úton jár a szigetországban. (Ahonnan 1980-ban már kitiltották, miután alig egy évvel nagyköveti kinevezése után az IRA mellett kiálló interjút adott egy brit lapnak.) William Hague brit külügyminiszter mindenesetre sietve jelezte, London nem ad védelmket Kuszának a törvény előtti felelősségrevonástól.
Nem világos így az sem, készen áll-e Kusza arra, hogy valódi segítséget nyújtson a rendszer ismeretével abban, hogy a polgárháború és a nyugati légicsapások ellenére is hatalmon maradt Kadhafit eltávolítsák posztjáról. A dezertált külügyminiszterrel most magas rangú brit tisztviselők tartják a kapcsolatot.
Márpedig a segítségre egyre nagyobb szükség lehet: a Kelet-Líbiából érkező felkelőket az ezredes csapatai ismét visszavetették 100 kilométerrel, visszavéve tőlük Rasz Lanúf városát, amely fontos stratégiai pont az ottani olajfinomító és kikötő miatt. A támadás tovább demoralizálhatja a március közepén már Tripoli közelébe is eljutó felkelőket, akik egyre csüggedtebbek azt látva, hogy az ENSZ felhatalmazása alapján folyó bombázások nem törték meg az országot 42 éve vezető Kadhafit.
Helyi jelentések szerint már Azsdabíjából - a felkelők központja, Bengázi előtti utolsó fontosabb városból - is menekülni kezdtek a civilek, Kadhafi erőinek közeledtétől tartva. Márpedig ez súlyos csapást jelenthet a nyugati beavatkozásra nézve is, amely ellen Moszkva és Peking is egyre határozottabban kiáll. A BT két állandó tagja szerint - mindketten tartózkodásukkal adtak zöld utat az ENSZ BT 1973. számú határozatának - az intervenció túllép az akció eredeti célján, ami a civilek védelme volt Kadhafi hadseregével szemben.
Kusza eddigi pályafutását látva az sem lehetetlen, hogy Tripoli igazat mond és a külügyminiszter valóban diplomáciai úton van: elképzelhető, hogy az elhúzódó katonai konfliktus miatt egyre kellemetlenebb helyzetben lévő Londonnal és Washingtonnal valójában arról tárgyal, milyen feltételekkel maradhatna hatalmon Kadhafi. Igaz, ez a feladat jóval nehezebbnek tűnik, mint 2003-ban, amikor a terroristák támogatójaként elszigetelt Kadhafit ismét elfogadható partnerré tette a külvilág számára.
