Noriega exdiktátort áprilisban adta ki Párizsnak az Egyesült Államok, ahol az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem miatt börtönben töltötte.

Az ellene felhozott vádakban Noriega a francia törvények alapján tíz év börtönbüntetésre ítélhető. Egyébként távollétében, 1999 júliusában Párizsban már egyszer kiszabtak rá tíz év szabadságvesztést és 11,4 millió eurós pénzbüntetést, de a francia igazságszolgáltatás később beleegyezett abba, hogy Noriega jelenlétében újra lefolytassa a bírósági eljárását.

Párizs azzal vádolja a 76 éves volt tábornokot, hogy a kolumbiai kábítószer-kereskedelemből származó bevételeiből 2,3 millió eurónak megfelelő francia frankot mosott tisztára az 1991-ben nemzetközi csalás miatt felszámolt Bank of Credit and Commerce International (BCCI) nevű pénzintézeten keresztül. A Londonon és Párizson átfolyt pénzek végállomása Ausztriában, Luxemburgban és Svájcban volt. A francia igazságszolgáltatás előtt Noriegának családja párizsi bankszámláiról és három luxuslakásáról kell számot adnia. A volt diktátor feleségét egyébként 1999-ben szintén tíz év szabadságvesztésre ítélte a francia bíróság.

A gyanús számlákról Párizst a diktátor hatalmát katonai beavatkozással 1989-ben megdöntő Egyesült Államok értesítette. Noriegát negyven évi börtönre ítélték kábítószer-kereskedelem miatt 1992-ben, majd büntetését harminc évre enyhítették amerikai bírái. Az ítélethirdetés után néhány héttel egy amerikai szövetségi bíró hadifogolynak minősítette Noriegát, aki jó magaviselete miatt 2007 szeptemberében már szabadulhatott volna floridai börtönéből, de a francia kiadatási kérelem miatt nem nyerte vissza szabadságát.

A volt diktátor mindig is azt állította, hogy a párizsi utalások testvére örökségéből, felesége vagyonából és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA) kapott jutalékaiból származnak, s az ellene felhozott vádakat az amerikai hatóságok hamis tanúvallomások alapján állították össze.

Francia ügyvédje, Olivier Metzner szerint Noriegát nem lehetne Párizsban bíróság elé állítani, mert 1989-ben Franciaország egyáltalán nem vitatta államfői státusát, s a nemzetközi jog alapján a francia igazságszolgáltatás tiltja, hogy egy volt köztársasági elnököt hivatali idején állítólagosan elkövetett tettek miatt ítéljenek el. Az ügyvéd azt is kifogásolja, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben Párizs nem ismeri el Noriega hadifogoly státusát, ezért a nemzetközi vöröskereszthez fordult támogatásért.

A perben - amelynek ez a tárgyalási szakasza szerdán estig tart - várhatóan ősszel hozza meg ítéletét a bíróság.