Mégis szobrot állítanak Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornoknak, az 1989-es temesvári események egyik vitatott kulcsfigurájának, mivel a marosvásárhelyi tanács kedden elutasította a szoborállításról szóló korábbi határozat visszavonását szorgalmazó tervezetet - közölte kedden az erdélyi Krónika internetes kiadása.

A 23 önkormányzati képviselőből álló marosvásárhelyi városi tanácsban csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tíz tagú frakciója szavazott a "szoborállító" határozat visszavonása mellett.

Nemrég az RMDSZ-tanácsosok benyújtották a katonai ügyészség által készített dokumentumokat, amelyekben azzal vádolják a tábornokot, hogy aktívan részt vett a temesvári eseményekben, felelős volt emberek százainak haláláért, sebesüléséért vagy eltűnéséért.

Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. Az illetékes katonai ügyészség 1997-ben vádat emelt ellene, akárcsak Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac ellen. Gusa mindig is tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát, miután 1989. december 20-án visszaparancsolta a laktanyákba a Temesvár utcáira kivezényelt hadsereget - emlékeztet a lap.

A mellszobrának felállításáról szóló határozatot szeptember elején fogadta el a marosvásárhelyi tanács, a döntés a tábornok nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született.

A tanács határozata felháborodást keltett a temesvári forradalmárok körében. Markó Béla RMDSZ-elnök baklövésnek nevezte, hogy a szövetség tanácsosai is áldásukat adták a temesváriakba lövető tábornok szobrára. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989-es temesvári népfelkelés kulcsalakja szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte az önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a "cinkosságot".

Az erdélyi Krónikának adott korábbi nyilatkozatában Ion Iliescu, aki a Nemzeti Megmentési Front elnöke volt, megállapította: csak az számít a forradalom hősének, aki elesett az események idején. "Ha valakinek szobrot állítanak, akkor azt a személyt az avatáson laudálni kell. Én viszont nem tudom, milyen érdemei lehettek Gusa tábornoknak, tény, hogy nem szavaztam volna meg egy ilyen döntést" - szögezte le a Krónikának Petre Roman. Románia rendszerváltás utáni első kormányfője, a forradalom aktív résztvevője emlékeztetett: a volt vezérkari főnök - jó és rossz oldala mellett - mégiscsak a Ceausescu-rendszer kulcsfigurája volt.

Visszafogottabban nyilatkozott a lapnak az ügyben Dan Voinea volt katonai főügyész, aki szerint a szoborállítási kísérlet előtt tisztázni kellene a tábornok szerepét. „Az ügyészség nem tisztázott még jóformán semmit" - mondta Voinea.