Mégis mehetnek orosz rakéták Kalinyingrádba
Dmtrij Medvegyev - aki hétfőn Svájcban tárgyal - tavalyi államfői beszédében még egyértelműen Washington közép-európai projektjére adandó válaszlépésként jelölte meg a kalinyingrádi rakétatelepítést.
Makarov szavai azt mutatják, Moszkva átértékelte Barack Obama szerdai döntését, amely szerint az amerikai elnök lemondott a hivatalosan egy esetleges iráni rakétatámadás ellen védelmet nyújtó - orosz vélemények szerint azonban Oroszország területének ellenőrzésére irányuló - rendszerről. Az orosz védelmi miniszter helyettese, szombaton még úgy nyilatkozott, hogy mostantól nincsen szükség a kalinyingrádi rakétatelepítésre. Vlagyimir Popovkin hétfőn már azonban kijelentette: Oroszországnak bárhol joga van rakétákat elhelyezni saját területén, beleértve Kalinyingrádot is.
A kezdeti óvatos elégedettség után - bár Vlagyiszlav Szurkov, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője még a napokban is az orosz álláspont győzelmének nevezte Obama döntését - az orosz vezetés úgy látja, hogy az általa ellenzett tervtől Washington nem állt el, csupán más formában kívánja megvalósítani, miután Robert Gates védelmi miniszter bejelentette, hogy az elfogórakéták a lengyelországi bázis helyett hajókra kerülnének, míg a Csehországba tervezett radarokat egy mobilabb, repülőgépeket és műholdakat bevonó felderítőrendszerrel váltanák ki.
Az orosz fél ellenzi a Kaukázushoz közelebb elhelyezendő rakéták tervét is, amennyiben az nem egy közös védelmi rendszer részét képezi. Moszkva korábban erre a célra felajánlotta az általa az azerbajdzsáni Gabalában működtetett radarállomását. (Igaz, Moszkvának erre azért is van szüksége, mert nem biztos, hogy a 2012-ig érvényes szerződését Azerbajdzsán meghosszabbítaná.)
Moszkva üdvözölte Anders Fogh Rasmussen múlt heti nyilatkozatát, amelyben a NATO főtitkára a katonai szövetség és Oroszország technikai tapasztalatainak összehangolásáról beszélt. - Jelenleg azonban nem folynak tárgyalások a közös rendszerről - jelentette ki az orosz vezérkari főnök.
- Nem vagyunk hajlandók leegyszerűsített kompromisszumokra - jelezte Medvegyev hétvégi, svájci újságíróknak adott interjújában, utalva arra, hogy Moszkva egyelőre nem mond le az Sz-300-as rövidhatótávolságú rakétáinak iráni exportjáról sem. Az orosz álláspont keményedése Obama és Medvegyev szerdán esedékes New York-i találkozójukkal áll összefüggésben, de nem valószínű, hogy Moszkva a kalinyingrádi rakétatelepítés megvalósítását tervezi. A héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa az atomprogramja miatt Iránt keményebben elítélő határozat elfogadására készül, ezt azonban Oroszország egyelőre elutasítja.