A jogszabály megszabja, hogy 2015. szeptember 1-jétől az egyes iskolatípusokban mennyi lehet a tanulók létszáma. A kiselsősöknél legalább tizenegy, az alsó tagozat további osztályaiban pedig eggyel több tanuló az alsó határ. Ennél kisebb létszám azokban a falvakban lehetséges, amelyektől a további általános iskola több mint hat kilométernyire van. Ez a rendelkezés érvényes a magyar és más nemzetiségi intézményekre is.

A képviselők elvetették Érsek Árpádnak, a Híd párt szakpolitikusának azt a módosító javaslatát is, amellyel indítványozta, hogy indokolt esetben ne csak két évfolyamot vonhassanak össze. Lapunknak nyilatkozva a képviselő elmondta, hogy az elfogadott törvény különösen a szlovákiai magyarságot sújtja, mert nemzeti közösségünk jelentős része kis falvakban él. – Emiatt az iskolák tervezett bezárását újabb falurombolásként is értelmezhetjük – mutatott rá.

A. Szabó László, a Magyar Koalíció Pártja Oktatási Tanácsának tagja szerint a demokratikus elveket sérti a módosított jogi norma, mert a minimális diáklétszám meghatározásával tulajdonképpen megvonta a helyi önkormányzatoktól azt a lehetőséget, hogy fenntartóként ők döntsenek a kisiskolák sorsáról.

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke további tiltakozásokat helyezett kilátásba, egyúttal pedig közölte azt is, hogy stratégiai tervet készítenek minél több magyar tannyelvű kisiskola megmentése érdekében. Elmondta azt is, hogy Dél-Szlovákiában jelenleg 263 magyar tannyelvű általános iskola működik, közülük a törványmódosítás miatt legalább hetven intézmény kerülhet végveszélybe.