Ez azt jelenti, hogy ki lehet vágni a park évtizedes fáit, és megkezdődhet egy rosszemlékű oszmán kori laktanyaépület rekonstrukciója. Ez a városátalakítási terv országos tüntetéssorozatot indított el május 27-én Törökországban. A rendőrség könnygázzal és brutalitással válaszolt a tiltakozó mozgalomra, amely megrengette a kormányzó iszlamista párt és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök tekintélyét.

A tüntetéssorozat válasz volt arra, hogy Erdogan az iszlamista átalakítás jegyében semmibe veszi a modern török városlakók szempontjait, a környezetvédelmet. Első fokon, június 6-án egy isztambuli bíróság úgy ítélt, hogy a Gezihez a kormány nem nyúlhat hozzá, de ezt a döntést a kulturális és turisztikai minisztérium megtámadta. A parkvédők jogi képviselője, Can Atalay ügyvéd szerint a hétfői másodfokú ítélettől függetlenül a Geziben nem lehet elkezdeni a munkálatokat, hiszen a fejlesztésre egy közigazgatási bíróság korábban egyszer már nemet mondott.

A Gezi átalakítása elleni tüntetéssorozat egy ülődemonstrációval még május 27-én kezdődött el. Néhány nappal később a rohamrendőrök hatalmas belföldi és nemzetközi felhördülésre rátámadtak a tiltakozókra. Ezután Törökország 81 tartományából 79-ben tartottak néhol zavargásokig fajuló megmozdulásokat a park beépítése és az Erdogan-kormány autoriter törekvései ellen. Az összetűzésekben négyen meghaltak és több mint nyolcezren sérültek meg. Tucatnyi olyan tüntető volt, aki örökre megvakult a könnygáz miatt.