Mégis ki lehet adni Zentait Magyarországnak?
Zentai a második világháború alatt a nácikkal szövetségben álló magyar hadseregben szolgált. A náci háborús bűnösöket üldöző Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínozta a 18 éves Balázs Pétert, amiért nem viselte a sárga csillagot, majd holttestét a Dunába dobta. A "tíz legkeresettebb náci bűnöző" között van a jeruzsálemi intézet listáján.
Budapest 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette Zentait, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást. A kormány 2009-ben jóváhagyta a kiadatást, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette ezt, arra hivatkozva, hogy a "háborús bűn" a gyilkosság idején nem szerepelt a magyar jogrendben.
Zentai, aki jelenleg feltételesen szabadlábon van, az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, majd ott állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Budapesten. A mostani bírósági döntés nyomán Brendan O'Connor ausztrál belügyminiszter közölte: a kormány a jövő héten a legfelsőbb bíróságon fellebbezést nyújt be a szövetségi bíróság ítélete ellen.
Zentai fia, Ernie Steiner azt mondta, hogy apja túlságosan rossz egészségi állapotban van ahhoz, hogy elviselje a kiadatási intézkedést. Az ABC ausztrál rádióállomásnak úgy nyilatkozott, hogy ezt a tényt a kormány humanitárius megfontolásokból figyelembe vehetné.