Ellencsapás az al-Kaidára – pénteken az Egyesült Államokban ezzel az indokkal nyilvánította jogszerűnek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) világszerte végzett adatgyűjtési és megfigyelési programjait egy szövetségi bíró. William Pauley, a manhattani körzeti szövetségi bíróság (SDNY) bírája a nagy múltú jogvédő szervezet, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) beadványát utasította el, szerinte ugyanis a személyiségi jogok védelme és a nemzetbiztonsági érdekek egyensúlyában határozottan az utóbbi, vagyis a kormányzati álláspont felé dől a mérleg. Az NSA meghiúsíthatta volna a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat is – vélte Pauley, hozzáfűzve, bár Edward Snowden szivárogtatási akciója miatt világméretű botrány lett belőle, a Patriot Act 215. cikkelye értelmében az NSA jogszerűen gyűjt adatokat és hallgat le. „Nincs bizonyíték arra, hogy a kormány ezeket a metaadatokat terrorista akciók kivizsgálásán és megakadályozásán kívül másra is használta volna” – hangzik az indoklás.

Pauleyt még az akkori demokrata elnök, Bill Clinton nevezte ki szövetségi bírónak 1998-ban, a mostani döntése pedig homlokegyenest ellentétben áll azzal, ahogyan Richard Leon, a washingtoni körzeti szövetségi bíróság (DDC) bírája ítélt mindössze tíz nappal ezelőtt. Leon a maga részéről „orwellinek” és a személyiségi jogokról szóló negyedik alkotmánykiegészítés megsértése miatt „valószínűleg alkotmányellenesnek” nevezte az NSA megfigyelési és adatgyűjtési gyakorlatát. Egy tiltó végzést is hozott ellene, ám mivel ezt a végzést azonnal felfüggesztette, a kormány fellebbezhet, az NSA pedig addig is folytathatja, amit csinál.

Leon egy ügyvéd, Larry Klayman és kliense, Charles Strange beadványa ügyében élt a tiltó végzéssel a NSA ellen. Strange fia kriptográfusként dolgozott az NSA-nek, mielőtt 2011-ben Afganisztánban lelőtték volna a helikoptert, amelyen utazott. Mivel neki és az ügyvédjének is a nagy amerikai mobil- és internetszolgáltatónál, a Verizonnál van előfizetése, Klayman végül kettejük nevében indította a pert. Az NSA az Egyesült Államokban többek között a Verizont vette rá az előfizetők metaadatok kiszolgáltatására.

Miközben Jameel Jaffer helyettes jogi igazgató arról beszélt, hogy Pauley pénteki döntését az ACLU „rendkívüli csalódottsággal” veszi tudomásul, mert egy „idejétmúlt precedensre”, a terrorfenyegetésre hivatkozva egyszerűen átsiklik az alapvető alkotmányos jogok felett, az igazságügyi minisztérium ünnepelt. Peter Carr szóvivő úgy nyilatkozott, a tárcánál elégedettek a döntéssel, amely a törvény betűje szerintinek nyilvánította az NSA tevékenységét.

Ez a jogszerűség azonban Pauley szerint sem jelenti azt, hogy helyénvaló, amit az NSA csinál. Azt ugyanis a szövetségi bíró is elismerte, hogy jelenlegi adatgyűjtési és megfigyelési gyakorlat „nyers eszköz”, amely minden amerikai állampolgár szabadságjogait sérti. „A kérdés e bíróság számára az volt, jogszerű-e a kormányzati metaadat-gyűjtő program. A bíróság szerint az, de arról, hogy a programot szükséges-e folytatni, már a másik két kormányzati ágnak (a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak – a szerk.) kell döntenie” – fogalmazott Pauley.

A Guardian szerint ezek az aggályok és a két egymásnak ellentmondó szövetségi bírói ítélet is azt valószínűsíti, hogy az NSA ügye végül a Legfelsőbb Bíróság előtt landol. Barack Obama januárban fog bejelentést tenni arról, hogy egy fehér házi bizottság ajánlásainak megfelelően hajlandó-e elnöki hatáskörben korlátok közé szorítani az NSA adatgyűjtési és megfigyelési gyakorlatát. Az ajánlások egyike úgy szól, hogy a titkosszolgálat a jövőben ne tárolhassa a megszerzett metaadatokat és más információkat.