Mégis eljött a fűnyíró

A nap, amely úgysem jön el – gondolta mindenki. Hosszú hónapokig a teljes washingtoni elit és az amerikai sajtó egyaránt úgy gondolta: nem történhet meg, hogy végül életbe lépnek az automatikus, fűnyíróelv szerint működő költségcsökkentések, amelyekről 2011 nyarán állapodott meg a Fehér Ház és a képviselőház republikánus többsége.

Akkor a republikánusok azzal a feltétellel mentek bele ugyanis az amerikai adósságplafon megemelésébe, hogy garanciát kaptak: ha egy bizonyos határidőig nem lesz megegyezés a költségvetés csökkentéséről, akkor automatikus megszorítások lépnek életbe. Januárban még sikerült kitolni a határidőt, de pénteken már nem. Barack Obama a tervek szerint még pénteken aláírja a rendeletet, ami után minden érintett kormányzati hivatalt és ügynökséget értesítenek arról, milyen mértékben érinti őket a megszorítás ebben a költsévetési évben (azaz szeptember 30-ig). Csütörtökön a szenátusban még két törvényjavaslatot benyújtottak, amelyekkel próbálták megakadályozni a megszorítások életbelépését, ám azok gyorsan elbuktak a megosztott testületben. Péntekre az elnök a Fehér Házba hívta a kongresszusi vezetőket egyeztetésre, de már napokkal korábban nyilvánvaló volt: ez sem vezet majd semmiféle eredményre. Így is lett.

Nyolcvanötmilliárd dollárt kell megtakarítaniuk az idén az érintett intézményeknek. A legnagyobb probléma nem is a megszorítás, erre szinte a teljes politikai élet és az elemzők szerint is szükség van. A gond az, hogy nem lehet különbséget tenni, nem lehet a felesleges programokat megszüntetni, vagyis átgondoltan spórolni. A törvény szerint minden érintett ügynökséget ugyanakkora megszorításnak kell alávetni.

Ám ez – mint az amerikai sajtó megjegyzi – nem jelenti azt, hogy azonnal hivatalok zárnak be, és elbocsátások kezdődnek. A „fájdalmat” csak néhány héttel később lehet majd érezni. A Politico című washingtoni lap hosszú listát állított össze arról, hogy az amerikai polgárok hol találkozhatnak majd a költségcsökkentés hatásaival. A lap szerint jövő hónaptól több mint egymillió szövetségi alkalmazottat küldhetnek fizetés nélküli kényszerszabadságra. A kevesebb munkatárs miatt megeshet, hogy lassabb lesz az adóbevallások feldolgozása, így késhet az adó-visszatérítések kiutalása. A nyári hurrikánszezonban kevesebb meteorológus dolgozik. Kevesebb lesz a légi irányító is, emiatt késésekre lehet számítani a reptereken is. Alacsonyabb lesz a munkanélküli-ellátás összege is, és kevesebb pénzzel kell ­beérniük például a nemzeti parkoknak is. Kevesebb lesz az élelmiszer-biztonsági ellenőr is, ami az amerikai napilap szerint akár ellátási nehézségeket és áremelkedéseket is okozhat ­például a húsiparban.

– Nem olyan lesz, mint ha valaki lekapcsolná a villanyt. De annyit mondhatok, hogy a hatásai csak növekedni fognak – mondta a sajtónak Janet Napolitano belbiztonsági miniszter még a hét elején. A megszorításokat egy későbbi megegyezés persze „helyre teheti” majd, de egyelőre nem látni, mikor és hogyan valósulhat ez meg.

Washingtonban az elmúlt hetek már nem is igazán a megoldás kereséséről szóltak, hanem arról, vajon kinek a hibája, hogy idáig fajult a helyzet. A Fehér Ház erőteljes kampányt indított, amelyben sokszor erősen túlozva ecsetelte a megszorítások hatásait, és a kompromisszumra képtelen republikánusokat hibáztatta érte. Mindeközben a republikánusok azt hajtogatták: az automatikus költségcsökkentés egykor az Obama-kormány ötlete volt, egészen pontosan a frissen kinevezett pénzügyminiszteré, Jack Lew-é. Így van, de a republikánusok is megszavazták – dobta vissza a labdát a Fehér Ház. A két párt közötti megegyezés megint a régi konfliktus miatt nem jött létre egyébként: a demokraták azt akarják, hogy a költségcsökkentés mellett több adót is szedjen az állam, azaz a bevételeket is növelni akarják. A republikánusok ez utóbbiról hallani sem akarnak.

A megszorítások a szegényeket segítő programokat, amennyire lehet, kímélik. A legnagyobb vágást a védelmi minisztérium szenvedi el. Ez utóbbi volt az egyik ok, ami miatt a Fehér Ház arra számított: a republikánusok végül megegyeznek velük, mert nem fogják engedni, hogy a Pentagon ekkora költségcsökkentést szenvedjen el. Nem így lett.

„A konzervatív oldal évtizedeken át a védelmi költségvetés első számú védvonala volt” – kommentálta a helyzetet a Brookings Institution egyik elemzője a kutatóintézet honlapján elérhető beszélgetésben. William A. Galstons szerint ez most megváltozott, a képviselőházi republikánusokat immár jobban érdekli a költségcsökkentés, mint a Pentagon. Inkább megszorítanak, mint hogy a kiskapuk bezárásával több adót szedjenek be. „Ha ez így marad, a védelmi minisztérium hosszú szűkölködés elé nézhet, mert a költségvetési gondok nem múlnak el még egy jó ideig” – mondta a szakértő.

Joe Biden alelnök és John Boehner tapssal üdvözli Barack Obama elnök szavait az elnök februári évértekelő beszédén. Megoldás helyett bűnbakot kerestek
Joe Biden alelnök és John Boehner tapssal üdvözli Barack Obama elnök szavait. Állam is kell a láthatatlan kéz mellé
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.