Váratlan fordulatot vett Moszkva és Washington hatalmi vetélkedése Közép-Ázsiáért: Kumanbek Bakijev kirgiz elnök Moszkvában bejelentette, hogy az amerikaiak által használt Manas légitámaszpontot bezárják. A döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy Oroszország állítólag több, mint kétmilliárd dolláros támogatást ígért Bakijevnek, mig az Egyesült Államok ennek a tizedét sem ajánlotta fel Közép-Ázsia egyik legszegényebb országa támogatására.

A gondosan koreografált katonadiplomáciai balett első lépéseként január 13-án Bishkek bejelenti, bezárná a bázist. Január 20-án, a Moszkvába készülő Bakijev útja előtt David Petraeus amerikai tábornok, az USA közel-keleti és ázsiai haderőinek főparancsnoka Bishkekbe érkezik, az elnök pedig elhalasztja oroszországi útját – állítólag várva az amerikai ajánlatot.

Bakijev február 4-én Moszkvában bejelenti az amerikai támaszpont bezárását. (A Moszkva által ajánlott kétmilliárd dollár egyenlő a teljes kirgiz államadóssággal). Az amerikaiakat meglepte a döntés, amelyet a kirgiz kormányszóvivő tegnap megerősített, mondván, a bezárási javaslatot már a parlament elé terjesztették. Az USA bishkeki nagykövetsége szerint nem kaptak értesítést a bezárásról és továbbra is tárgyalnak a kirgizekkel a támaszpontról.

Petraeus januári régióbeli körútja során találkozott kirgiz vezetőkkel is, de nem volt szó a támaszpont bezárásáról. Ugyanezt erősítette meg lapunknak adott januári interjújában Roger Brady tábornok, az USAFE, az Európában állomásozó amerikai légierő, és a NATO-légierő parancsnoka is. A régió egyébként sosem látott mértékű amerikai katonadiplomáciai tevékenység színhelye, tavaly év végén Petraeust megelőzve Duncan McNabb tábornok, az amerikai hadsereg szállitási parancsnoka – hozzá tartoznak az egész világon a szárazföldi, vízi, légi utánpótlási útvonalak – járt Kazahsztánban.

Szó van róla, hogy Almati átvenné vagy kiegészitené Manas szerepét. A kazahok, akik az amerikaiakkal sokkal jobb viszonyban vannak, mint a kirgizek, azonban óvatosak, eddig nem kötelezték el magukat nagyobb szerepvállalás mellett, Almati egyelőre nem több az amerikaiak számára tartalék repülőtérnél.

Fejfájás Washingtonnak, siker Moszkvának

Manas bezárása két szempontból is nagyon rosszul jön most az amerikaiaknak. Az Obama-kormányzat jelentősen növelni akarja az afganisztáni katonai jelenlétét, amelynek támogatásában nagy szerepet játszott a régióban az egyetlen megmaradt bázisa. Másrészt a régió, Közép-Ázsia szerepe nő, mint az Afganisztánban tevékenykedő nemzetközi koaliciós erők, az USA (ISAF, OEF) alternatív ellátási útvonala.

Friss hír, hogy a két fő, Pakisztánon át Afganisztánba vivő utánpótlási útvonal egyikét a tálib/al Kaida támadások miatt ideiglenesen le kellett zárni.

Oroszország számára, amely vissza akarja szerezni a térség, a volt szovjet tagállamok – az orosz politikai nyelvben: közelkülföld – feletti befolyását, nagy siker, ha Manast bezárják. Annál is inkább, mert Moszkvának is van egy támaszpontja Kirgizsztánban (Kant), amely zavartalanul működhet.

Manasban állomásozik az USA 376. légiszállítási ezrede, mintegy 1000 amerikai katona, emellett spanyolok és franciák is szolgálnak ott, légi üzemanyag-utántöltő gépeket (C-130, C-135FR) üzemeltetve, támogatva az Afganisztánban működő ISAF-erőket. A támaszpont személyzete és a helyi lakosság viszonya feszült – több incidens történt – miután agyonlőttek egy kirgiz állampolgárt a bázis területén.