A két érintett megyében, a doneckiben és a luhanszkiban úgy döntöttek, hogy megtartják a referendumot, amelynek célja a nagyobb önállóság, sőt egyes hírek szerint a függetlenség kinyilvánítása.

Oleg Carjov parlamenti képviselő, a Dél-Kelet Mozgalom vezetője például a Komszomolszkaja Pravda orosz médiavállalat rádiójának azt mondta, hogyha sikeres lesz a voksolás, Új-Oroszország néven saját államot hoznának létre.

Kijev és a Nyugat által egyértelműen elutasított voksolás csak olajat öntene a tűzre. Marko Djurica / Reuters

Az amerikai Pew kutatóközpont közelmúltbeli felmérésének eredménye viszont azt mutatja, hogy Ukrajna lakosságának háromnegyede a határok változatlansága mellett száll síkra, és még Keleten is – bár kevesebben, mint más vidékeken – a megkérdezettek 70 százaléka vélekedett így.

Az önkényesen kikiáltott Donecki Népköztársaság egyik vezetője, Gyenyisz Pisulin újságíróknak azzal indokolta a népszavazásról hozott döntést, hogy „a polgárháború már megkezdődött, a referendum véget vethet neki, és politikai folyamatot indíthat meg".

Elemzők ugyanakkor azt hangoztatják, hogy a Kijev és a Nyugat által egyértelműen elutasított voksolás csak olajat öntene a tűzre, és a fegyveres összecsapásokkal kísért, emberéleteket is követelő konfliktus további elmérgesedéséhez vezetne.

Putyin szerdán, az EBESZ soros elnökével, Didier Burkhalter svájci államfővel folytatott megbeszélése után tett a korábbi orosz állásfoglalásoknál meglepően engedékenyebb nyilatkozatot. A helyes irányban tett lépésnek nevezte a Moszkvában eddig abszurdnak tartott, május 25-ére kiírt ukrán elnökválasztást, és a párbeszéd megkezdése érdekében javasolta a kelet-ukrajnai referendum elnapolását.

Kijelentését nyugaton óvatos optimizmussal fogadták. Washington szerint a voksolást nem elhalasztani, hanem törölni kellene. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter üdvözölte ugyan Putyin „konstruktív hangemét", de sürgette, hogy az EBESZ-elnökkel megvitatottakat mielőbb meg is valósítsák.

A stílusváltás egyes értékelések szerint lehetőséget adhat Moszkvának, hogy elkerülje, vagy legalábbis enyhítse a kilátásba helyezett újabb nyugati szankciókat, amelyekről az Európai Unió a hírek szerint hétfőn határoz. Azt pedig, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát erők egyelőre megakadályozták a referendum elodázását, a Kreml annak a régóta hangoztatott állításának a bizonyítékaként tálalhatja, amely szerint nincs befolyása az ottani folyamatokra.

Putyin – aki a párizsi orosz nagykövet bejelentése szerint többek közt Barack Obama amerikai elnökkel és Angela Merkel német kancellárral együtt június 6-án ott lesz Franciaországban a normandiai partraszállás évfordulójának szentelt ünnepségen – tegnap mindenesetre kijelentette: Moszkvának szándékában áll, hogy tartsa magát az ukrajnai válság megoldását célzó megállapodásokhoz.

Kijevben eleve gyanakvással fogadták az orosz elnök békülékeny szavait. Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő azt mondta, hogy készen állnak ugyan a párbeszédre a donecki és a luhanszki régió képviselőivel, de nem a fegyveresekkel. Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára pedig „politikai szélhámosságnak és kalandorságnak" nevezte a szavai szerint az ukrán törvényeket sértő népszavazást. Kijelentette azt is, hogy a Kijevben terroristáknak tartott kormányellenes erők elleni hadművelet folytatódik, és – miután átcsoportosítják az egységeket – jó esély van a sikerére is.

Fokozott készültséget rendeltek el az ukrán hatóságok Kijevben és más városokban is. Attól tartanak – és néhány embert ilyen gyanúval már őrizetbe is vettek –, hogy kormányellenes csoportok a győzelem napjáról, azaz a második világháború európai befejeződésének évfordulójáról megemlékező ünnepségeken provokációkat, sőt merényleteket követhetnek el.