Licu úgy értékelte, az ügyben folytatott vizsgálatok nem voltak eléggé alaposak, a nyomozást vezető ügyészek a rendelkezésre álló információkat sem hasznosították. Példaként említette, hogy a szenátus a kilencvenes években különbizottságot hozott létre az 1989-es események kivizsgálására, és ennek keretében számos érintettet meghallgattak. Az ülések jegyzőkönyveit később titkosították, az ügyészek pedig meg sem próbálták megszerezni az iratokat. Az ügyészségi kihallgatások Licu szerint annyira felületesek voltak, hogy máig nem tudni, milyen fegyvereket és muníciót használtak a forradalmárok gyilkosai.

A kommunista diktatúra bukásához vezető, illetve azt követő események kapcsán tavaly októberben szüntették meg a nyomozást azzal az indoklással, hogy a vizsgált bűncselekmények egy részében már ítélet született. A legfőbb ügyészség akkori közleménye szerint „a forradalom idején a fáradtság és a stressz miatt a katonák egymást lőtték", az ellenőrző pontokon pedig könnyűszerrel tüzet nyitottak. A döntés ellen 150 forradalmár fellebbezett, de óvásukat a legfelső bíróság elutasította.

Korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, és 15 ezer euró kártérítést ítélt meg annak a 17 román állampolgárnak, akik panaszt tettek a véres események kivizsgálásának elmulasztása miatt.

Teodor Maries, a December 21. forradalmár szervezet vezetője kedden bátor lépésnek nevezte az ideiglenes legfőbb ügyész döntését, és reményét fejezte ki, hogy ezentúl nem ugyanazok foglalkoznak majd a dossziéval, akik a múltban is kezelték. Bogdan Licu azután került ideiglenesen a legfőbb ügyészség élére, hogy február másodikán lemondott Tiberiu Nitu, aki ellen pár nappal később hivatalosan is eljárás indult bűnsegédlet gyanújával egy ügyben, amelyben Gabriel Oprea volt belügyminisztert hivatali visszaéléssel vádolják. Nitu sorkatonaként és a Securitate egységeinek tagjaként maga is részt vett a televízió védelmében, majd évekkel később, katonai ügyészként az akkori események kivizsgálásában is.