Megint nem a magyar állam diadalmaskodott Strasbourgban
A strasbourgi bírák Matúznak adtak igazat, s 5000 euró (mintegy 1,5 millió forint) vagyoni és nem vagyoni jellegű kártérítést ítéltek meg számára, valamint 1440 euró (mintegy 440 ezer forint) költség megtérítésére kötelezték a magyar államot.
Egy másik ügyben Császy Zsoltnak, a MNV korábbi jogtanácsosának adott igazat az emberi jogi bíróság. Császy arra hivatkozott, hogy a magyar hatóságok megsértették a családi és magánélethez való jogát azáltal, hogy miután 2010-ben előállították és hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt kihallgatták, nem engedték el mostohaanyja temetésére. Császy Zsolt 3000 euró (mintegy 900 ezer forint) kártérítést kaphat, emellett pedig a magyar államnak 1600 euró (mintegy 490 ezer forint) perköltséget is meg kell térítenie.
A harmadik ügyben 4000 euró (közel 1,2 millió forint) kártérítést kapott Hábenczius Marianne, akit csempészet miatt első fokon elítéltek, mert az Egyesült Államokból Magyarországra látogatva nem vámoltatta el a laptopját. Fellebbezést követően az eljárást megszüntette a magyar igazságszolgáltatás, ám ez már öt évvel később történt, az addig lefoglalt laptop pedig idő közben elavult és értékét vesztette. Hábenczius szerint sérült a magántulajdonát megillető védelem, és az ahhoz fűződő joga, hogy a hatóságok az ügyét ésszerű időn belül rendezzék. A bíróság mindkét állítással egyetértett.
A keddi ítéletek egyelőre nem véglegesek, azok ellen mind a magyar állam, mind az érintettek fellebbezhetnek az úgynevezett Nagykamarához.
Sem a családi és magánélethez való jogot, sem a diszkrimináció tilalmának elvét nem sérti, ha megtiltják valakinek közhivatal viselését, mert együttműködött az állampárti titkosszolgálatokkal - mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A bíróságtól Petre Naidin kérte, hogy fizettessen kártérítést Romániával, de a bírák szerint a korábbi politikusnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogai nem sérültek. Naidin 1990 és 1991 között volt Calarasi megye alprefektusa, majd 2004-ig háromszor is parlamenti képviselővé választották. Amikor harmadszor indult a választáson, egy 1999-ben született törvény alapján átvilágították, s kiderült, hogy a rendszerváltást megelőzően együttműködött a Securitatéval.
A román törvényhozás 2003-ban módosította a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvényt annak érdekében, hogy ne viselhessen közhivatalt, ne lehessen közalkalmazott, akiről kiderül a kommunista titkosszolgálattal folytatott együttműködése.
