Megindult a megtorló hadművelet

Általános diplomáciai és katonai offenzívát indított Törökország, miután szerdán Ankarában huszonnyolcan, csütörtökön a délkelet-törökországi kurd területen pedig hatan haltak meg katonai járművek ellen elkövetett merényletekben.

Szinte a fővárosi robbantás pillanatában bejelentették, hogy a terrortámadást kurdok hajtották végre. Nem sokkal később Recep Ta­yyip Erdogan államfő és ­Ahmet Davutoglu miniszterelnök is – mint feltételezett tettesre – a ­szíriai kurdok szervezetére, a Demokratikus Unió Pártra (PYD), valamint annak fegyveres erejére, a Népvédelmi Egységre (YPG) mutatott.

A bizonyíték – állítják – az, hogy megtalálták egy 24 éves szíriai állampolgár, a feltehetően kurd nemzetiségű Salih Necar ujjlenyomatát a robbantás helyszínén. A férfit menekültként regisztrálták. A török hatóságok szerint ő volt az öngyilkos terrorista, akiről állítják, hogy kapcsolatban áll az YPG-vel.

A kurd területen felrobbantott jármű roncsai
A kurd területen felrobbantott jármű roncsai
Sertac Kayar / Reuters

A török kormány azt is tudni ­véli, hogy a merényletben a terroristának minősített Kurd Munkáspárt (PKK) aktivistái is közreműködtek. – Ideje, hogy a világ felismerje a PYD és a PKK kapcsolatát! – szólította fel ­szövetségeseit Erdogan elnök. Az ankarai merénylet után Törökország hét tartományában tizennégy főt tartóztattak le – jelentette be Davutoglu.

A miniszterelnök szerint az YPG a szíriai rezsim eszköze, Ankarának tehát joga van a megtorlásra Szíria ellen. Tegnap a már szokásos tüzérségi tűz mellett a török légierő harci gépei is támadták az YPG állásait, és a török sajtó szerint akár hetven kurd harcost is megölhettek. Kurd források arról számoltak be, hogy török katonai járművek pár száz méter mélyen szíriai területre is behatoltak, és ott építenek ki állásokat.

Nyolc dandár

Állítólag már 2004-ben megalakult a szíriai kurdok hadserege, de csak 2012-ben ismerte meg a világ, amikor kiszorította a kormányerőket és a felkelőket a kurdok lakta határsávból. Az YPG-nek nyolc dandárja és szegényes fegyverzete van. Soraiban egy női dandár is harcol.

Az ankarai terrorcselekményt egyetlen szervezet sem vállalta magára. Hasonló támadásokat eddig bizonyítottan az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet helyi sejtjei hajtottak végre. Célpontjaik kurdok vagy a kurd üggyel rokonszenvezők voltak. A PKK támadásai a török hadsereg ellen irányultak. Saleh Muslim, a PYD társelnöke a Reutersnak kijelentette: nekik semmi közük a merénylethez, egyébként sem tekintik a török államot ellenségüknek. Cemil Bayik, a PKK három­tagú vezetőségének egyik tagja pedig azt mondta, nem tudja, ki állhat az ankarai merénylet mögött, amely szerinte válasz lehet a kurdisztáni vérengzésekre.

A szerdai merénylet egyszerre kedvezhet az IS-nek, a kurdellenes vonalat szorgalmazó török politikának és még a szíriai rezsimnek is. Az Egyesült Államok szorgalmazta, hogy a PYD-t vonják be a genfi rendezési tárgyalásokba, ám ezt a felkelők többsége és Törökország ellenezte. Ám ha kizárják az egyeztetésből a stratégiai fontosságú határsávot ellenőrző jól szervezett fegyveres erőt, akkor még kevesebb lesz az esély a tűzszünetre.

Civil áldozatok Szíriában

Legkevesebb 38 civil is életét vesztette azokban a légitámadásokban, amelyeket az elmúlt két napban az amerikai vezetésű katonai koalíció hajtott végre az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet ellen az északkelet-szíriai Haszaka tartományban. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának adatai szerint tizenöten akkor haltak meg, amikor al-Sadadi városában találat ért egy pékséget. Irakban közben halálra ítélték az IS negyven elfogott harcosát, mert a vád szerint közük volt iraki katonák 2014-es tömeges kivégzéséhez.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
NOL Piactér