A parlament alsóháza, a nemzetgyűlés február 16-án szavaz a javaslatról.

Francois Hollande francia államfő a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdetette ki a rendkívüli állapotot, amely 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. A parlament a rendkívüli állapotot egyszer már három hónapra meghosszabbította, s az újabb hosszabbításra elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

Novemberben egyetlen szenátor sem szavazott a rendkívüli állapot meghosszabbítása ellen, akkor 336-an támogatták a javaslatot és 12-en tartózkodtak a szavazáskor.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.

A keddi szenátusi vitában a belügyminiszter elmondta, hogy a rendkívüli állapot életbe lépése óta a rendőrök 3336 házkutatást tartottak, 578 fegyvert foglaltak le, köztük 42 háborús fegyvert, 395 embert állítottak elő, közülük 344-et vettek őrizetbe.

Az 563 esetben megindított rendőrségi eljárás közül 28 érintett terrorizmussal kapcsolatos esetet, 23 pedig terrorizmus dicsőítésének gyanúja miatt indult.

November közepe óta négyszázan kerültek házi őrizetbe, közülük 27-en a párizsi klímacsúcs alatt, mert gyanítható volt, hogy a közrend megzavarására készülnek. A négyszázból 290-en még mindig házi őrizetben vannak, 83-an közülük radikális iszlamizmussal kapcsolatos tevékenység miatt. Mecsetekben 45 alkalommal tartottak házkutatást és tíz imahelyet bezárattak hatóságok.

A belügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy 2013 óta 11 merényletet hiúsítottak meg a hatóságok. Azt is leszögezte, hogy a rendkívüli állapot egy "olyan kivételes intézkedés, amelyre a terrorizmus elleni harc miatt van szükség".