Meghalt az üldözött oligarcha
Ma délben elhunyt Borisz Berezovszkij Surrey grófságban, Dél-Angliában. A posztszovjet Oroszország első évtizedének egyik legbefolyásosabb politikus-üzletembere halálának oka egyelőre nem ismert, a hírről a 67 éves oligarcha veje értesítette a nyilvánosságot a Facebookon keresztül. Ugyanitt egyik ügyvédje, Alekszandr Dobrovinszkij arról írt, hogy Berezovszkij öngyilkos lett, míg más források szerint az elmúlt időszakban több kisebb szívinfarktuson esett át az „orosz Richelieu”, akinek kapcsolatai révén számos ma ismert és befolyásos üzletember – például Roman Abramovics Chelsea- és luxushajó-tulajdonos – került a világ leggazdagabbjai közé. Sőt, van, aki őt tartja Vlagyimir Putyin kitalálójának is – ám kapcsolatuk hamar megromlott, befolyását Berezovszkij nem tudta megtartani.
Nem csak a hatalomból szorult ki, de 2000-ben már az országot is elhagyta, hogy aztán a putyini rendszer legismertebb kritikusává váljon. Igaz, demokráciadeficitről, állami korrupcióról szóló kritikája hitelességét csökkenti, hogy saját egykori vagyona is vitatható módon jött létre, valamint az, hogy egyik főszereplője volt Borisz Jelcin 1996-os újraválasztásának: ez valójában valószínűleg inkább a kommunista Gennagyij Zjuganov győzelmét hozta a korábbi felmérések szerint alig 5-6 százalékos népszerűségnek örvendő, ám külföldön az orosz demokrácia letéteményesének tartott Jelcin helyett.
- Fantasztikus beszélgetőtárs volt és fantasztikusan tudott tévedni az emberek megítélésekor. Hibái mindig káprázatosak voltak – idézte az Echo Moszkvi orosz rádió főszerkesztőjét, Alekszej Venyegyiktovot a newsru.com, utalva arra, hogy a nagy machinátor végül lényegében száműzetésben élte le utolsó 13 évét. Ráadásul mind zavarosabb anyagi helyzetben.
Tavaly pert vesztett Roman Abramoviccsal szemben, akitől ötmilliárd dollárt követelt az előző évtizedben állítólag kényszer hatására eladott részvényei után. A londoni bíróság azonban nem adott hitelt Berezovszkijnak, akinek nyilatkozatai a per során akaratlanul is betekintést nyújtottak az oligarchák 90-es évekbeli meggazdagodásának már-már komikus történeteibe.
2008-ban a Forbes 1,3 milliárd dollárra taksálta vagyonát, ám az utóbbi időben már ingóságait és ingatlanait is eladta, lakásoktól kezdve egy 1927-es Rolls-Royce-on át, Andy Warhol „Vörös Lenin”-jéig. A newsru.com forrásai szerint ismerőseitől nemrég ötezer dollárt kért kölcsön, hogy „elrepüljön valahova”.
Oroszországban több perben elítélték sikkasztásért távollétében, 2009-ben 13 év börtönt kapott a LogoVAZ körüli pénzügyi visszaélések miatt, korábban hat évet az Aeroflot vagyonának elsikkasztásáért. London azonban nem adta ki a politikai menedékjogot élvező Berezovszkijt.
Vlagyimir Putyin szóvivője Berezovszkij halála kapcsán egy nemrég írt levélről számolt be, amelyet az oligarcha az államfőnek küldött. - Ebben elismerte, hogy sok hibát vétett, azokért Putyin bocsánatát kérte, valamint azt, hogy az elnök tegye lehetővé hazájába való visszatérését – tudatta a Kommerszanttal Dmitrij Peszkov.
A matematikus végzettségű, doktori disszertációját 1983-ban megvédő Berezovszkij – munkáját „projektelőkészítés és végrehajtás algoritmusainak elméleti alapjai” címmel írta – igen gyakorlatias embernek bizonyult. Miközben elméleti intézetek tudományos munkatársa volt, 1989-ben létrehozta LogoVAZ nevű cégét, ahol a VAZ külföldi szalonokból visszaküldött autóit adta el, emellett hamarosan a Mercedes-Benz hivatalos forgalmazója lett az utolsó éveit élő Szovjetunióban.
A kilencvenes évek elején banktevékenységbe fogott – eközben igazgatótanácsi tagja lett a Szibnyefty olajvállalatnak, amelyet később, 2008-ban Roman Abramovics 13 milliárd dollárért adott el az orosz államnak (többek között ez a cég is az említett londoni per részét képezte) - és médiaholdingot gründolt. Birtokában volt a Kommerszant napilap és az ORT, amely ma Pervij Kanalként ismert állami csatorna.
1996-1997-ben ő volt Oroszország Nemzetbiztonsági Tanácsának helyettes vezetője, és a Független Államok Közösségének végrehajtó titkára – a kinevezéseket elismerten Jelcin választási kampányának megszervezéséért kapta, miután a győzelemhez nagyban hozzájárultak az általa birtokolt médiumok is.
A Nemzetbiztonsági Tanácsban birtokolt posztja révén fontos szerepet játszott az első csecsen háború lezárásában – amely lényegében függetlenséget biztosított az észak-kaukázusi köztársaságnak. (Ezt majd a moszkvai és volgodonszki, állítólag csecsen terroristák által végrehajtott házrobbantások nyomán megkezdett második csecsen háború írja felül, amelynek elindítója az akkor még kevéssé ismert és Jelcin kezes beosztottjának képzelt Vlagyimir Putyin frissen kinevezett kormányfő volt 1999 őszén. 2000 szilveszterén Jelcin váratlanul lemondott, helyét Putyinnak adva át, aki márciusban bebiztosította hatalmát az elnökválasztáson.)
