Meghalt a véreskezű diktátor
Pénteken 87 éves korában meghalt Jorge Rafael Videla tábornok, az 1976 és 1983 között Argentínában hatalmon lévő katonai diktatúra legvéresebb korszakának a vezetője. Videla a piszkos háborúként is ismert jobboldali diktatúra legvéresebb időszakában, 1976-1981 között de facto elnökként irányította az országot, akkor, amikor a hatalom tűzzel-vassal üldözte az ellenzéket a baloldali gerillákat és a szimpatizánsaikat. Videla 1976-ban puccsal, sabel Martínez de Perón kormányának a megdöntése után került hatalomra; juntája a kommunizmus elleni harc nevében felszámolta a politikai pártokat, ellenőrzése alá vonta a szakszervezeteket, cenzúrázta a médiát is. Buenos Aires piszkos háborújának hivatalos adatok szerint tizenháromezer, jogvédők szerint harmincezer halálos áldozata volt.
Videlát a diktatúra 1983-as bukása után többször is elítélték: először 1985-ben kapott életfogytiglant a kínzásokért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért, Carlos Menem akkori elnök azonban öt évvel később kegyelmet adott neki. A legfelsőbb bíróság 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, visszaállítva az ítéletet. 2010-ben a „córdobai ügyben" ítélték el. Ebben 31 olyan politikai fogoly meggyilkolása miatt vonták felelősségre, akiket az 1976-os katonai puccs után röviddel kivittek cellájukból, és hivatalos tájékoztatás szerint menekülési kísérlet közben agyonlőttek. Két évvel később, tavaly júniusban Videla még ötven évet kapott a junta alatt történt csecsemőrablásokért, vagyis amiért több száz kisgyermeket vettek el olyan politikai foglyoktól, akiket azután megöltek.
Videlát pénteken végelgyengülés miatt, a börtönben érte a halál. A junta bűneit, az ellenzék elleni véres hadjáratot saját bevallása szerint soha nem bánta meg. „Nem azért állok itt, hogy védjem magam, vagy érveljek a védelmemben, és tiltakozással fogadom azt a tisztességtelen ítéletet, amelyet itt kaphatok” – mondta egyszer a bukott diktátor a törvény előtt. A halálhír bejelentése után az áldozatok hozzátartozóit tömörítő egyik emberi jogi szervezet, az Asociación Civil Abuelas de Plaza de Mayo vezetője a CN23 televíziónak azt mondta, sajnálja, hogy Videla beismerő vallomás nélkül halt meg. „Soha nem hagyta, hogy megkapjuk a fiaink holttestét, és azt sem, hogy tudjuk, mi lett az életben lévő unokáinkkal” – mondta Estela Carlotto.
