Meghalt a szaúdi király
 |
| Abdullah ibn Abdul-Aziz Al Szaúd Brendan Smialowski / Reuters |
A halálhír bejelentése előtt az állami televízió Korán-idézetekből készített műsorra váltott, ami többnyire a királyi család valamelyik tagjának a halálakor történik. Abdullah halálával az előre kijelölt utód, a király féltestvére, Szalman ibn Abdul-Aziz herceg emelkedett a trónra – írja a BBC.
Abdullah 1924. augusztus 1-én született Rijádban az államalapító uralkodó, Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman Al Szaúd fiaként, és most Szalmanhoz hasonlóan szintén nyolcvanévesen, 2005-ben foglalta el a közel-keleti vahhabita királyság trónját. Szenvedélyes lótenyésztőként ismerték – a lovardájában ezer lova volt –, aki rajong a solymászatért is. Uralkodása alatt – hangzik az AP nekrológja – Szaúd-Arábia valamelyest szakított azzal az önkéntes elszigeteltséggel, amely az elődei politikáját jellemezte, de a szunnita iszlám világ talán legnagyobb hatalmú politikusaként sem tudta megakadályozni, hogy a nagy regionális vetélytárs, a síita Irán támogatásával Libanonban a Hezbollah kulcsszerepbe kerüljön. A viszonya az Egyesült Államokkal mindig kiegyensúlyozott volt, csak az a tehetetlenség feszélyezte, amellyel az amerikaiakat vádolta az izraeli–palesztin konfliktus megoldatlansága miatt. 2003-ban maga is előállt egy béketervvel az ügyben, 2005-ben pedig nemzeti párbeszédet indított a szunniták és a síita kisebbség közötti konfliktusok csillapításáért.
Abdullah társadalmi modernizációval is kísérletezett. Az uralkodása alatt nyíltak meg az első olyan egyetemek, amelyek koedukált évfolyamokat indítottak, a nők felvehették ugyanazokat a kurzusokat, mint a férfiak. Nőket választott be a királyi tanácsadó testületbe, a súra tanácsba, és a nevéhez fűződik a rendelet, amely szerint 2015-ben nők indulhatnak a helyi önkormányzati választásokon, az egyedüli politikai megméretésen, amelyet Szaúd-Arábiában tartanak. A 2012-es londoni olimpián két szaúdi atléta is részt vehetett, néhányuk előtt pedig Abdullah utat nyitott a jogi pálya előtt is. Bár a szaúdi emberi jogi szervezet követelését, hogy nők is autót vezethessenek, soha nem teljesítette, 2011-ben eltörölt egy ítéletet, amely szerint tíz korbácsütést kapott volna egy nő, akit ezen értek. Halálakor két nő ült előzetesben autóvezetés gyanújával.
Bár a rendkívül szigorúan értelmezett iszlám törvénykezés, a saría miatt Szaúd-Arábia évről évre az utolsó helyek valamelyikén végez az emberi jogi szervezetek által összeállított listákon, Abdullah rengeteg pénzt fordított jótékonysági célokra. Hatalomra kerülése évében, 2005-ben 300 ezer dollárt adott egy New Orleans-i iskola újjáépítésére a Katrina hurrikán után, 2008-ban pedig ennél nagyságrendekkel nagyobb összeggel, 500 millió dollárral támogatta az ENSZ Világélelmezési Programját.
Minderre a szaúdi királynak a 21 milliárd dollárosra becsült magánvagyonából futotta, amellyel azonban a Forbes 2008-as listája szerint mindössze a harmadik leggazdagabb államfő lehetett a világon, Bhumibol Abduljadedzs thaiföldi király (35 milliárd dollár) és Sejk Kalifa bin Zajed Al Nahjan, az Egyesült Arab Emirátusok uralkodója (23 milliárd dollár) után.
Szaúd-Arábia az világ első számú olajexportőre. Az Egyesült Államok Kanada után a vahhabita királyságtól veszi a legtöbb olajat és más kőolajszármazékot.
Abullah péntek hajnalban helyi idő szerint hajnali egy órakor hunyt el. Kilencvenéves volt.
