Megfúrták Svájcot
A föld remegett, a falakból víz tört elő, Sissi iszonyatos hangerővel tört magának utat a svájci Alpok gyomrában. Péntek délután a hatalmas fúrópajzs megtette az utolsó métereket, s ezzel történelmet írt. Az Erstfeld, illetve a a Bodio felől épített szakaszok összeérésével elhárult minden természetes akadály a világ leghosszabb a vasúti alagútja, a Gotthard előtt. Igaz, arra még várni kell, hogy személy-, és tehervonatok robogjanak a hatalmas hegyek mélyén húzódó dupla csövekben. Az ötvenhét kilométer hosszú vasúti alagútban ugyanis a tervek szerint leghamarabb csak 2017-ben indulhat meg a forgalom.
Svájc megfúrására jóval több mint egy évtizedet kellett várni. A mega-építkezést érdekes módon kevés vita kísérte, ráadásul az alpesi országban bevett gyakorlatnak számító népszavazáson a polgárok jóváhagyták az alagút-építésre szánt 12,8 milliárd frankot. A beruházás összköltsége azonban várhatólag eléri majd a 19 milliárd frankot is.
Miután az egyik munkás Szent Barbara, az alagútépítők védőszentjének fábol faragott figurájával a kezében a déli oldalról átmászott az északira, Moritz Leuenberger svájci közlekedési miniszter az európai kontinens legnagyobb zöld projektjeként méltatta a Gotthardot. Az alpesi régió országai - Svájc mellett Németország, Olaszország és Ausztria - a kamion-forgalom radikális csökkenését várják az észak-déli közlekedési folyósótól, amelyen keresztül a genovai kikötőből vasúton lehet a szállítmányokat olyan fontos Északi-tengeri kikötőkbe eljuttatni, mint Hamburg vagy Bremerhaven.
Az 53,9 kilométer hosszú japán Seikan-alagutat lepipáló Gotthard ugyanis azt jelenti, hogy 2017-től éves szinten mindössze 650 ezer kamion fogja koptatni a svájci autópályákat a jelenlegi 1,3 millió fuvarral szemben. A felezéssel a húsz évvel korábbi állapotokat szeretnék visszaállítani - már amennyire az lehetséges.
