Megfigyelési ügy: Clinton szerint felnőttekhez méltó párbeszédre van szükség
Hillary Clinton felnőttekhez méltó párbeszédet szeretne az állami megfigyelés korlátairól, mondta Londonban a Chatham House-díj átvételének alkalmából rendezett ceremónián. - Ez egy nagyon fontos ügy. A titkosszolgálatok kérdésében, hála Istennek, az USA és Nagy-Britannia is demokrácia - mondta Clinton, akit esélyesnek tartanak az elnökjelöltségre a 2016-os amerikai elnökválasztáson. A nemzetközi diplomáciában betöltött szerepéért díjazott volt külügyminiszter hozzátette: - Józan, felnőttekhez méltó beszélgetést kell folytatnunk arról, hogy mit kell tennünk, hogyan cselekedjünk a legátláthatóbb módon, a legalaposabb felügyelett mellett, úgy, hogy az állampolgárok is megértsék.
A brit politikai életben már egy ideje megy a vita arról, hogyan kellene megreformálni a titkosszolgálatok ellenőrzését. Yvette Cooper a Munkáspárt árnyék-belügyminisztere, aki korábban a brit parlament titkosszolgálati bizottságának tagja volt, a titkosszolgálati szervek alaposabb átvizsgálását sürgette. Az egyeztetést szorgalmazó Clintonhoz és Cooperhez képest az MI5 vezetője, Andrew Parker keményebben fogalmazott. Pár napja arra figyelmeztetett, hogy a megfigyelési módszerek kiszivárogtatása ajándékot jelent a terroristáknak. Edward Snowden nevét ugyan nem ejtette ki, de valószínűleg a harminc éves informatikus nagy botrányt kavaró ténykedésére utalt.
Jack Straw volt munkáspárti külügyminiszter egyetértett Parkerrel, és éles kritikát fogalmazott meg a The Guardiannal szemben, amiért közölte a titkos dokumentumokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási módszereiről. Szerinte az újság szemet hunyt a lehetséges következmények felett, naivan azt gondolta, eldöntheti, hogy a birtokában lévő információ nemzetbiztonsági kockázattal jár-e vagy sem. Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes, a liberális demokraták elnöke részben egyet értett Straw szavaival, és véleménye szerint a lap nem vétlen. A botrány azonban alkalmat ad arra, hogy a brit kormányon belül megvitathassák a titkosszolgálati szervek átvizsgálását.
Vince Cable üzleti ügyekkel foglalkozó liberális demokrata miniszter a BBC Radio4-nak adott interjúban ezzel szemben megköszönte a Guardiannek, hogy publikálta az információkat, szerinte az újság valóban közszolgálatot teljesített. Snowden szerepe azonban kettős: egyrészt felhívta a figyelmet a problémára, ami pozitív, másrészt viszont több érzékeny adatot is a nyilvánosság elé tárt. Cable egyetértett Cleggel, szerinte is komolyabban kellene ellenőrizni a titkosszolgálati szerveket. A miniszterlenök szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta, David Cameron elégedett a rendszerrel. Hozzátette azt is, hogy a titkosszolgálatok felügyelete amúgy is a felelős bizottság feladata, aminek Clegg is a tagja.
A szerveket a szabályozás szerint a külügyminiszter, a parlament titkosszolgálati bizottsága és a titkosszolgálati biztosok számoltathatják el. David Bickford, az MI5 és az MI6 egykori jogi vezetője szerint a jelenlegi rendzser alkalmatlan, túlságosan védett és alulszabályozott. Nem tudnak például mit kezdeni azzal a problémával, ha politikailag érzékeny témákat kell megvitatni, vagy az információgyűjtés kerül szóba.
Clinton nem tett megjegyzéseket a Nagy-Britanniában folyó vitákra, azt azonban hangsúlyozta, hogy egyetért Barack Obamával, aki támogatja a megfigyelési módszerekről szóló vitákat. A volt amerikai külügyminiszter szerint mindenképpen úgy kell erről a témáról beszélni, hogy a magánadatok védelme és az állampolgárok jogai álljanak a középpontban.
