A bizottság véleménye szerint „súlyos és tartós aggályok” vannak azzal kapcsolatban, milyen mértékben felel meg Magyarország az ET-tagsággal vállalt, a demokrácia, emberi jogok, és jogállamiság legmagasabb szintjének fenntartására tett kötelezettségeinek.

A közgyűlés elnöksége – amely tulajdonképpen úgy működik, mint egy házbizottság – még megvizsgálja a bizottság véleményét, és szintén kifejezi álláspontját, de az ügy így is a plenáris ülés elé kerül júniusban, amely majd dönt az eljárás tényleges megindításáról.

A bizottság véleménye – mely kis változtatásokkal a kérdéssel több mint két éve foglalkozó két jelentéstevő jelentésén alapul – szerint a magyar alkotmányt és sarkalatos törvényeket „gyors és átláthatatlan módon” fogadták el, amely eljárás nem alapozott a magyar társadalom politikai erőinek lehető legszélesebb konszenzusára. A bizottság szerint a sarkalatos törvényeket túlzó mértékben és olyannyira széles körben használja a jogalkotó, hogy az ellentétes a demokratikus elvekkel. A testület véleménye szerint a kormányzó párt arra használta a kétharmados többségét a parlamentben, hogy megkerülje az alkotmánybíróság döntéseit. A bizottság azt is megállapítja, hogy az alkotmány állandó módosítása pártpolitikai érdekek alapján aláássa az alkotmányos berendezkedéstől elvárt stabilitást.

A bizottság egyúttal sajnálja, hogy Magyarországon nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére elfogadták a negyedik alkotmánymódosítást. A testület „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a módosításokban olyan rendelkezések szerepelnek, amelyeket nemrég alkotmányellenesnek nyilvánítottak, illetve eltérnek az európai elvektől és normáktól. A részletes véleményben jelzett aggályok a bizottság szerint már önmagukban elegendők lennének a megfigyelési eljárás elindításának javaslatára. A testület szerint megdöbbentő azoknak a reformoknak a száma, amelyeknek célja a kulcsfontosságú intézmények feletti politikai kontroll megteremtése, miközben ezzel párhuzamosan meggyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A 41 oldalas dokumentum konkrét intézkedéseket is javasol. Az egyházi törvénnyel kapcsolatban többek között a parlament azon jogának megszüntetését, hogy vallási felekezeteket egyházakként ismerjen el. A választásokkal kapcsolatban biztosítani szeretnék, hogy a választási körzeteket egy független hatóság határozza meg világos jogi kritériumok alapján, és hogy a körzetek határait ne törvény, és főleg ne sarkalatos törvény állapítsa meg.

Az alkotmánybírósággal (AB) kapcsolatban a bizottság azt javasolja, hogy szüntessék meg az AB jogkörének korlátozását gazdasági ügyekben, töröljék azt a kitételt, hogy az alkotmánybíróság korábbi határozatai hatásaikat vesztik, illetve vezessenek be „várakozási időt” a politikai életből az alkotmánybíróságba átnyergelők számára. Az igazságszolgáltatás terén a monitoring bizottság is megszüntetné az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogosítványát, a hivatal vezetőjének minden döntése miatt fellebbezési lehetőséget szeretnének látni.

A média területén a nyomtatott és az online sajtó regisztrációs követelményének megszüntetése került bele a bizottság hivatalos véleményébe, továbbá a Médiatanács és a Médiahatóság jogi elválasztásának és a két intézmény döntései elleni fellebbezési lehetőség követelménye.

A csütörtök délután zajló vitán a bizottság tagjai végigmentek a két jelentéstevő tervezetén, és kis változtatásokkal fogadták el azt. Úgy tudjuk, a bizottság elnöke, az Európai Néppárthoz tartozó észt Andres Herkel a megbeszélés után is tartott még egy szavazást a dokumentumról (szerdán már eldöntötték, hogy javasolni fogják az eljárást), melynek során a szavazatokat a bizottság titkárságának tagjai számolták össze. A kisebbségben maradt képviselők állítólag megkérdőjelezték a szavazatszámlálás eredményét, de az elnök nem volt hajlandó megismételni a szavazást.