Az újság úgy vélte, hogy a hétfőn Moszkvában aláírt megállapodások közül az Afganisztánba irányuló amerikai fegyverszállítások oroszországi tranzitjára vonatkozó a legtartalmasabb - sőt a lap szerint ez lehet az Obama-látogatás fő eredménye -, míg a hadászati támadó fegyverek csökkentésének és a rakétavédelmi rakétarendszereknek a kérdésében a felek tartották magukat eddigi álláspontjukhoz, bár ezt sikerként tálalták: ünnepélyesen aláírták a nukleáris leszereléssel és a rakétapajzzsal kapcsolatos, előre beharangozott dokumentumokat.

A Kommerszant úgy értesült, hogy a felek gyakorlatilag a csúcs előestéjén állapodtak meg az Oroszországon áthaladó amerikai hadiszállítmányok ellenőrzésének módjáról. A lap közelebbről meg nem nevezett orosz külügyi forrása szerint a vita az amerikai teherszállító repülőgépek ellenőrzésének helyszínéről folyt: az Egyesült Államokban, avagy a gépek oroszországi leszállásakor vegyék-e szemügyre a rakományt. Végül az első változat mellett döntöttek, ami Moszkva sikereként könyvelhető el, hiszen orosz katonai ellenőrök bejuthatnak amerikai katonai létesítményekre.

A megállapodás azonban az Afganisztánban nagyszabású hadműveletbe kezdett Egyesült Államoknak is előnyös, sőt bizonyára ez az Obama-látogatás legfontosabb eredménye - vélte a Kommerszant. Ezt szerinte az amerikai elnök sem restellte elismerni Medvegyevvel közösen tartott sajtóértekezletén, mondván hogy Washington ezzel időt és pénzt takarít meg.

A Kommerszant a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló, ez év végén lejáró START-I szerződést felváltó új szerződés kidolgozásával kapcsolatos keretmegállapodás kapcsán megjegyezte: az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy a dokumentum számszerűsített célokat tartalmazzon-e. A felek végül megegyeztek abban, hogy 1700 alá viszik a nukleáris töltetek számát, de hordozóeszközeikről sehogy nem tudtak megállapodni. Moszkva radikálisabb csökkentést javasolt, míg Washington azt ajánlotta, hogy maradjanak 1100 hordozóeszköznél - ez szinte megfelel a jelenleg a Pentagon rendelkezésére álló eszközöknek.

Az újság szerint a diplomaták végül eredeti kiutat találtak a vitából: mindkét számot belevették a keretmegállapodásba, amely ily módon 500-1100 darabos plafont irányoz elő. Ezzel azonban nem sikerült feloldani a hordozóeszközök számával kapcsolatos, kulcsfontosságú ellentétet.

A Kommerszant Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest idézve Moszkva sikereként számolt be arról, hogy a keretmegállapodás világosan leszögezi a támadó és védekező fegyverek (vagyis a rakétapajzs) összefüggését, azaz Moszkvának Washington korábbi ellenkezése dacára sikerült összekötnie a két kérdést.

A Vedomosztyi című napilap A rakéták újraindítása című cikkében többek között szintén a hordozóeszközökkel kapcsolatos kudarcról írt. A moszkvai védelmi minisztériumhoz közel álló forrásra hivatkozva megjegyezte: Moszkva a jelenlegi fegyverkezési ütem mellett hét év múlva reálisan 500 hordozóeszközzel rendelkezhet, míg Washington könnyen fenntarthatja az ezer körüli szintet. Mihail Barabanov szakértő úgy vélte, hogy az igazi kompromisszum hiányáról tanúskodik, hogy ilyen nagy különbség van az előirányzott alsó és felső plafon között. Egy másik szakértő, Alekszej Arbatov szerint pedig az alsó plafonnak nincs is semmilyen stratégiai jelentősége.