Megdöbbentek a görögök a Nobel-békedíjon
– Nem értem, hogy mi lehet emögött. Európa sok részén, de főleg Görögországban az emberek mindennap háborút vívnak. Egy olyan háborút, amelyet hivatalosan nem jelentettek be. Ez nem a békéről szól – mondta Panosz Szkourletisz, a szélsőbaloldali Sziriza párt szóvivője, aki szerint a döntéssel a bizottság megsértette a Nobel-békedíj intézményét.
A The Guardian riportjában megszólaló görögök is mind az Európai Unió politikáját tartják felelősnek a kialakult helyzetért. – Akik meghozták ezt a döntést, azoknak el kellene jönniük ide, és sétálgatniuk egy kicsit, amíg még béke és harmónia van, mert félő, hogy lassan túl késő lesz – mondta egy fiatalember a brit lapnak, és hozzátette: nagyon bosszantó, hogy az EU a demokrácia és az emberi jogok elősegítéséért kapott díjat. A görög emberek közül sokan úgy érzik, hogy elvesztették demokratikus jogukat arra, hogy beleszóljanak abba a politikába, ami hatással van mindennapi életükre. Petrosz Markarisz görög krimiíró és az európai politika egyik kiemelkedő kommentátora a The Guardiannek elmondta, ugyan az EU „a kontinens történelmének legnagyobb tűzvészéből született újjá”, azért már keveset tett, hogy meg is őrizze az eredeti koncepciót.
Az euroszkeptikus politikusok szintén gúnyolódva fogadták a bejelentést. A Brit Függetlenségi Párt (UKIP) vezetője, Nigel Farage elmondta: – A döntés azt mutatja, hogy a norvégoknak valóban van humoruk. Kaphatna az EU egy vicc-békedíjat is, ugyanis jólétet eddig még biztos nem teremtett. Az EU szegénységet és munkanélküliséget jelent emberek millióinak.
Martin Callanan brit európai parlamenti képviselő szerint a Nobel-békedíj már akkor leértékelődött, amikor az újonnan megválasztott Barack Obama amerikai elnöknek adták. A mostani döntéssel a döntőbizottság teljesen aláássa azoknak a munkáját, akik még megérdemelték volna a díjat. Húsz évvel ezelőtt a díj talán talpnyalás lett volna, de mindenképpen jobban megérdemelt. A brit kormány sokat mondóan nem kommentálta a díjat, egyedül Norman Lamont volt pénzügyminiszter nevezte a döntést „felháborítóan nevetségesnek és abszurdnak,” hiszen Athénban az emberek pár napja még náci egyenruhában tiltakoztak az EU ellen.
Thorbjorn Jagland, a döntőbizottság elnöke az Európai Unió eredményei között megemlítette például, hogy ma már Németország és Franciaország között elképzelhetetlen lenne a fegyveres konfliktus, beszélt az 1980-as évek sikeres bővítéseiről, a dél-európai szélsőjobboldali diktatúrák demokráciává válásáról, a volt kelet-európai kommunista diktatúrák csatlakozásáról és az EU balkáni politikájáról. Megjegyezte, hogy a szervezetnek most ugyan nagyon súlyos gazdasági problémákkal kell szembenéznie, azonban a bizottság az EU legfontosabb eredményét tartotta szem előtt: a békéért, a demokráciáért és az emberi jogokért vívott harcot, a szervezet ugyanis Európát a háború kontinenséből a béke kontinensévé tette.
