Elutasítják a korábbi módszereiket és kérik a hatóságokat, hogy segítsék fokozatos visszailleszkedésüket a társadalomba.

Az ETA-rabok kiáltványát a szervezet korábbi adminisztratív vezetője,az 52 éves Marixol Iparraguirre olvasta fel, akit társával együtt Franciaországban fogtak el még 2004-ben és most ott tölti húszéves börtönbüntetését. Spanyolországban 14 gyilkossággal vádolják, igaz, ezeknek inkább csak előkészítésében vállalt szerepet: ő gyűjtötte be és osztotta szét az ETA forradalmi adóját. Marixol családja is a terrorszervezet tagja volt, huszonévesen több évet töltött illegalitásban Franciaországban, amikor a rokonait a spanyolok "begyűjtötték".  Ő egyébként a második női vezető a Baszkföld függetlenségéért küzdő mozgalom történetében. (Elődjével stílusosan maga a mozgalom végzett, amikor az a Franco-korszak után kilépett és szembefordult az erőszakos módszerekkel.)

Az ETA börtönbe vetett tagjai arról panaszkodnak, hogy rosszul bánnak velük, valósággal kínozzák őket, és mivel Baszkföldtől távoli fegyházakban tartják őket, családtagjaikkal sem tudják látogatni őket. Most azt szeretnék, ha „normális” rabként bánnának velük, akiket jó magaviselet esetén feltételesen korábban szabadon bocsáthatnak.

A terror áldozatainak szervezetei máris élénken tiltakoztak bármilyen könnyítés ellen. „Ha elismerik a felelősségüket, akkor vállalják a  büntetést is"- áll az El Mundo által közölt közleményükben. Az ETA által meggyilkolt politikusok, köztisztviselők, rendőrök családjai nem hisznek abban, hogy a terroristák őszintén bánnák bűneiket, szerintük egyszerűen csak előnyöket akarnak szerezni. Az elemzők szerint viszont a 2011-ben bejelentett tűzszünet után ezzel ismét nagy lépést tett az ETA a megbékélés felé - igaz, a fegyverek beszolgáltatásával még mindig adósak.

A mostani „bocsánatkérés” egy gesztus a társadalom felé, amelynek nagy része ellenérzéssel fogadja, hogy számos ETA-terrorista szabadlábra került az utóbbi hetekben: a strasbourgi emberjogi bíróság októberi ítélete szerint nem tartható az a spanyol gyakorlat, amely külön kasztként kezelte a terroristákat. Spanyolországban az 1973 óta érvényes büntetőtörvénykönyv szerint  30 év a maximálisan kiszabható börtön gyilkosságért, jó magaviselettel 20 év után szabadulhatnak az elítéltek. Utólag a spanyol legfelső bíróság 2006-ban ezt próbálta úgy módosítani, hogy a több gyilkosságért több száz vagy akár több ezer évre ítélt terroristák esetében minden tételt külön-külön maximált 30 évben, de ezt Strasbourg nem fogadta el. Az első ETA rabok idén ősszel szabadlábra is kerültek.