Szombaton letette hivatali esküjét Mohamed Murszi, Egyiptom új elnöke. A Muzulmán Testvériség politikusa – az iszlamista szervezet politikai szárnyának, a Szabadság és Igazság Pártjának (FJP) az elnöke – az alkotmánybíróság előtt tartott rövid beszédében ígéretet tett arra, hogy a köztársasági rend és az alkotmány őreként fog ténykedni. „Az egyiptomi nép megvetette az új élet, a teljes szabadság és a valódi demokrácia alapjait” – tette hozzá.

A beiktatási ceremónia órákat késett: Murszinak eredetileg a parlament előtt kellett volna letennie az államfői esküt, csakhogy a hadsereg a két hete vasárnap tartott választások előtt éppen egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva feloszlatta a törvényhozást, ezért az új elnöknek a taláros testület elé kellett járulnia esküje letételére.

Első programadó beszédét Murszi a Kairói Egyetemen tartotta. Ahogy hangsúlyozta, hogy a hadseregnek tiszteletben kell tartania az emberek akaratát: ez nyílt célzás volt arra, hogy az országot de facto irányító Legfelső Katonai Tanács (SCAF) a választás napján gyakorlatilag minden törvényhozási és végrehajtói jogot magához ragadott az új választások kiírásától a költségvetés feletti ellenőrzésen át az új alkotmány szerzőinek kiválasztásáig. A SCAF ígérete szerint még ma átadja a hatalmat Murszinak; Huszein Tantávi tábornagy, a SCAF vezetője órákkal a beiktatási szertartás után hivatalos tiszteletadással és kézfogással fogadta Murszit a fővárosban rendezett katonai parádén, leszögezve, hogy a hatalom átadására még szombaton sor kerül.

Murszi ettől függetlenül még nagy harcra készülhet a valódi hatalomért. Az új elnök egyetemi beszéde során ugyan azt mondta, hogy novemberben a parlamentet – amelyben az iszlamista erőknek, és a közülük is kiemelkedő FJP-nek abszolút többsége volt – tisztességesen választották és bízták meg Egyiptom új alkotmányának a megírásával, a hadseregnek pedig vissza kell térnie eredeti feladatához, a nép és az országhatárok védelméhez, a SCAF aligha fogja egykönnyen adni a kvázi puccsal felérő „átmeneti alkotmányozó nyilatkozatban” foglalt jogait. Ezt jelzi az egyik tábornok bejelentése is, amely szerint Tantávi védelmi miniszter lesz az új egyiptomi kormányban, amelyet az iszlamisták és a SCAF közötti hatalmi alku keretében akár Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nobel-békedíjas exigazgatója is vezethet. A szakértők másrészt felhívják a figyelmet arra, Murszinak nehéz dolga lesz az egész hatalmi rendszerrel is: Hoszni Mubarak rezsimjének legtöbb kádere karcolásokkal túlélte az arab tavaszt, és kétséges, akarnak-e együttműködni a korábban betiltott és üldözött Muzulmán Testvériség politikusaival.

Maga Tantávi egyébként elment az egyetemre meghallgatni Murszi beszdéét, de a fogadtatása állítólag nem volt túl szívélyes: az épület előtt összegyűlt iszlamista fiatalok közül többen „A nép ki akarja végezni az altábornagyot!” felkiáltással vették tudomásul a jelenlétét. Murszi megemlékezett a tavalyi forradalom 800 áldozatáról is, akiknek halála az egyik fő vádpont volt a nemrég életfogytiglanra ítélt exállamfő, Hoszni Mubarak elleni perben. Amikor Murszi az ő szerepüket kezdte el méltatni, több hozzátartozó portrékat emelt a magasba.

Jellemző, hogy az elnöki eskütétel idejére Kairóban nem állították le a forgalmat, úgy, ahogy az a Mubarak-rezsim alatt mindig történt, ezzel is érzékeltetve, hogy Murszi a nép fia, egy az emberek közül. (Szimbolikus eskütétel pénteken már volt: ezt Murszi a rezsimet megbuktató tavalyi forradalom központi helyszínén, a Tahrír téren összegyűlt tömeg előtt tette le, hangsúlyozva, a forradalomnak mindaddig folytatódnia kell, amíg az összes célkitűzés nem teljesült.)