Az Unió rácsukná az ajtót a kémekre és a menekültekre
Németország és Franciaország az év végéig megállapodást dolgoz ki a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködésének kereteiről az Egyesült Államokkal, ehhez a többi uniós tagállam is csatlakozhat, ha akar – derült ki Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban, az EU-csúcs első napjának zárásakor tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben. A kancellár, akinek mobiltelefonját lehallgathatta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) azt is közölte, radikális változás kell a jövőben.
A kétnapos EU-csúcsra Brüsszelbe érkező állam- és kormányfők egy rövid, közös nyilatkozatot is kiadtak a lehallgatási botránnyal kapcsolatban. Ebben leszögezik: a bizalom hiánya akadályozhatja a terrorizmus elleni harcot és a közös hírszerzési tevékenységet. Azonban kérdéses, hogy ilyen rövid idő alatt, mennyire lehet érdemi keretmegállapodásra jutni az Egyesült Államokkal.
Olaszország és Belgium már jelezte, hogy csatlakozna a francia-német kezdeményezéshez. Orbán Viktor magyar kormányfő a tanácskozás után pénteken újságíróknak elmondta, megvárjuk, hogy a franciák és németek mit csinálnak, és utána döntjük el, csatlakozunk-e.
A francia-német kezdeményezésen túl azonban az uniós vezetők semmit nem léptek az adatvédelem érdekében. Merkel sajtótájékoztatóján elmondta, a tagállami vezetők között nem merült fel, hogy az USA és az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalásokat felfüggesszék, ahogy azt az Európai Parlament és csütörtökön az EP-elnöke, Martin Schulz is javasolta. A kancellár szerint ilyen feszült időkben még fontosabb, hogy ne álljanak fel a tárgyalóasztaltól.
Az új uniós adatvédelmi jogszabályt 2015-re ígérik, miközben a tervezett konklúziókban még a jövő év szerepelt. Az EP és az Európai Bizottság szerette volna elérni, hogy az európai választások előtt véglegesítsék a jogszabályt. A vezetők nem kezdeményezték az amerikaiakkal életben lévő adatcseréről szóló megállapodások felfüggesztését sem.
Cameron a szivárogtatókra mutogat
Sőt, David Cameron brit kormányfő sajtótájékoztatóján közölte, a lehallgatásokról információt közlő Edward Snowden és sajtóorgánumok nem biztonságosabbá, hanem veszélyesebbé teszik a világot. A tanácskozáson állítólag Jean-Claude Juncker luxemburgi ügyvivő kormányfő – akinek pont azért kellett lemondania nemrég, mert nem tudott leszámolni a nemzetbiztonsági szolgálatok törvénytelen tetteivel – arra figyelmeztette a többi vezetőt, egyáltalán nem biztos, hogy a saját szolgálataik nem figyelik meg a mellettük ülő uniós vezetőt.
Merkel a sajtótájékoztatón nem válaszolt arra a kérdésre, vár-e bocsánatkérést az Egyesült Államoktól. Kis gondolkozás után kifejtette, a bizalmat újra kell építeni, és megfelelő alapot kell találni a jövőbeni együttműködésre.
– A szavak nem lesznek elegendők – szögezte le Merkel, hozzátéve, az volt a benyomása, hogy ezt Barack Obama amerikai elnök is megértette. Részleteket nem volt hajlandó elárulni az Obamával folytatott szerdai beszélgetésről. Viszont azt elárulta, két telefont használ, a CDU által finanszírozott párttelefont, és egy kódolt mobilt, amit a kormányzati ügyek intézésére használ. Kérdésre válaszolva azt is közölte, nem változtatja meg a kommunikációs szokásait.
Orbánt is faggatták újságírók telefonálási szokásairól. – A francia-német munkaterv is sokat segít, de a legjobb, ha az ember nem használja a mobiltelefonját – mondta a miniszterelnök. – Nem szoktam telefonon olyan kérdésekről beszélgetni, amelyek az ország szempontjából fontosak, hanem odabattyogok ahhoz, akivel beszélnivalóm van, vagy megkérem, hogy jöjjön el hozzám – fejtette ki a kormányfő, aki szerint a modern világban abszolút biztonság nincsen. Leszögezte: „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben szövetségesei vagyunk egymásnak, ilyen típusú bizonytalanságban éljünk, ez gyengíti a transzatlanti együttműködést.”
Orbán bezárkózna a menekültek elől
Orbán a szintén az EU-csúcs napirendjén lévő menekültkérdésről elmondta, szárazföldön is érezhető a menekültek részéről érkező nyomás, ami Magyarországot különösen súlyosan érinti. Közölte, a legutolsó negyedév menekültkérelmeinek a számát tekintve Máltában, Svédországban és Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben a kérelmek.
– Akik életveszélyben vannak, és politikai okokból kérnek menedékjogot, azoknak meg kell adni, a többieket pedig nem kell befogadni – közölte, hozzátéve: Nem akarunk olyan országgá válni, amit ellepnek a menekültek.
Lapunk kérdésére, hogy beszélt-e Zoran Milanovics horvát kormányfővel a Mol-vezérről, Orbán Viktor elmondta: „Nem politikai szinten kell kezelni ezt a kérdést, hanem gazdasági és jogi tárgyalások révén lehet rendezni.”. Utalt rá, vannak tárgyalóbizottságok, amelyek nem kormányzatiak, hanem vállalatiak, és nem is akarják kormányzativá alakítani őket. – Ha nem tudunk együttműködni, akkor jobb, ha békésen, tisztességesen elszámolva, elválunk egymástól – mondta.
