Megállapodás a START-I folytatásáról
Ez a legátfogóbb fegyverzetkorlátozási megállapodás csaknem két évtizede. Hivatalba lépésem óta egyik legfontosabb nemzetbiztonsági célkitűzésem az volt: adjunk választ a fenyegetésre, amelyet az atomfegyverek jelentenek az amerikai népre - e szavakkal jelentette be pénteken, a Fehér Házban Barack Obama a megegyezés hírét, oldalán külügy-, és védelmi miniszterével, valamint a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. A bejelentésre közvetlenül Obama és Dmitrij Medvegyev orosz elnök telefonbeszélgetése után került sor. Ennek már csak szimbolikus jelentősége volt: Hillary Clintont és Robert Gatest már a helyszínre hívták ekkorra, a washingtoni külügy pedig eközben emailben küldte meg a megállapodás részleteit. Ezzel együtt: a két fél elhúzódó, fordulatokban sem szűkölködő tárgyalások végén tehette most fel a pontot az i-re.
A két vezető még tavaly júliusban, Moszkvában jelentette be a fegyverzetkorlátozás további kereteit, a decemberre hatályát vesztett START-I utódszerződését. Ez mostanra Obama első jelentős világpolitikai eredményévé érett, és az amerikai-orosz kapcsolatok kinyilvánított "újraindításának" első látványos bizonyítéka is egyben. A kölcsönös bizalom megerősítése kedvezően befolyásolhatja az Iránnal szembeni ENSZ-szankciókról folytatott, ugyancsak bőven elhúzódó tárgyalásokat is; itt Washington és Moszkva álláspontja még érdemben eltér.
Az új egyezményt április 8-án, Prágában írják alá - szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy Obama ugyancsak a cseh fővárosban meghirdette az atomfegyvermentes világ eszméjét - és eszményét -, amely azonban szerinte sem a közeljövőben következhet be. A mostani megállapodás - amelyet még a Capitoliumon és az orosz dumában is ratifikálni kell - azért volt sürgős az amerikaiaknak, mert pár nappal a prágai ünnepség után globális nukleáris csúcsot tartanak Washingtonban, és Obama kézzelfogható eredménnyel akart addig előrukkolni. A START-I utódát tíz évre kötik, de öt évvel meghosszabbítható.
Az eddigiek fényében nem meglepőek a most rögzítettek. Az 1991-es START-I-hez képest 74 százalékkal, a 2002-es moszkvai szerződéshez számolva pedig 30 százalékkal, 1550-re mérséklik a felek a robbanófejek számát az amerikai külügy tájékoztatása szerint. Ebbe beleszámítanak a telepített interkontinentális ballisztikus rakétákon, valamint a tengeralattjárókról inditható rakétákon lévő robbanófejek is. A hordozóeszközókben, köztük az említett rakétákban 700-at tesz lehetővé a megállapodás. Ez a keret kevesebb mint a fele az 1991-ben elhatározottnak. Szerepel a szerződésben a telemátriás adatmegosztás, az ellenőrzési mechanizmus a rakétatesztadatok kölcsönös hozzáférhetőségéről szóló pontja, amelyen a tárgyalások pár hónapja megakadtak. Amerikai részről fontos eredmény, hogy a korábbi orosz igényekkel ellentétben a megállapodás nem köti Washington kezét a rakétapajzs telepítésében és a hagyományos csapásmérő képességekben sem.
