Thabo Mbeki volt dél-afrikai elnök, fő közvetítő bejelentése szerint sikerült megállapodást elérni azokon  a tárgyalásokon, amelyek Szudán és a függetlenségét tavaly kikiáltó Dél-Szudán között zajlottak a vitatott országhatárokról és a dél-szudáni olajra kivetett tranzitdíjakról. Dél-Szudán januárban leállította az olajszállításokat és a kitermelést is, mert sokallta az északi szomszéd által kért árat; a döntés mindkét ország gazdaságát az összeomlás szélére sodorta.

Bejelentésében Mbeki nem árult el részleteket a megállapodásról, csak annyit közölt, a következő lépés a dél-szudáni olajkitermelés- és export újraindítása. Egyelőre sem Kartúm, sem Dzsúba nem állt a nyilvánosság elé azzal, hogy valóban sikerült megegyezni.

A megállapodásra az ENSZ által kijelölt határidő egyébként még csütörtökön lejárt. A kedélyek csitítása végett pénteken Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is elutazott Dzsúbába, hogy mielőbbi megállapodásra szólítson fel.

Amikor hat évnyi autonómia után Dél-Szudán tavaly július 9-én levált Szudánról, magával vitte az addig közös olajkincs háromnegyedét is.  A vita azóta tart a tranzitdíjakról és az olajban gazdag határvidékről: mivel a finomítók és a tengeri kikötőig futó vezetékek ma is az arab többségű Szudánon át haladnak, Dél-Szudán ki van szolgáltatva Kartúmnak, amely néhány olajlelőhely hovatartozását továbbra is vitatja. Ilyen a két ország határán fekvő Abyei tartomány. A szórványos határmenti villongások után áprilisban a két ország majdnem háborúba keveredett, amikor dél-szudáni egységek elfoglalták az egyik határvárost, Hegliget. Omar el-Basir szudáni elnök válaszul rendkívüli állapotot hirdetett ki, de májusban megszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, szankciókat helyezve kilátásba a két torzsalkodó ország ellen.

Dél-Szudán bevételeinek 98 százaléka az olajkivitelből származik.

A 22 éves polgárháborút lezáró – és a Dél-Szudán tavaly júliusi függetlenné válását lehetővé tévő – 2005-ös békeszerződés szerint az észak és dél közötti határ Szudán függetlenné válása, azaz 1956. január 1. óta létezik. A brit gyarmati időkben az ország már két részre szakadt, az északi és a déli résznek külön-külön közigazgatása volt. Az ebből a korszakból származó térképek között sok az ellentmondás, a terepen pedig soha nem jelölték ki a határokat, ennélfogva az 1800 kilométer hosszú határ menti területek egyötödét - termékeny, kőolajban vagy ásványokban gazdag területeket - Kartúm és Dzsúba is magának követeli.

A konfliktus Szudán és Dél-Szudán gazdaságát is az összeomlás szélére sodorta. Kartúmban nagy tüntetések voltak, amikor a dél-szudáni leállásra reagálva a szudáni kormány megszorító intézkedéseket vezetett be, Dél-Szudán pedig amúgy is a világ egyik legszegényebb országaként lett független tavaly, amelynek kilencmillió lakója közül 4,7 milliót fenyeget éhínség.