Megalázás, brutalitás, önkény – ettől félti a menekülteket Magyarországon a német bíróság
A németországi Baden-Württemberg tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága (VGH) hétfőn közölte, hogy rendszerszintű hiányosságokra hivatkozva megtiltotta egy szíriai menedékkérő átadását Magyarországnak.
A mannheimi testület közleménye szerint a július 5-én hozott ítélettel egy egyedülálló szíriai férfi ügyében döntöttek, aki 2014-ben érkezett Németországba a többi között Magyarországon keresztül, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).
Magyarország az úgynevezett dublini mechanizmus keretében vállalta, hogy átveszi az illetőt és lefolytatja a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a szíriai férfi kitoloncolását Magyarországra. Azonban a kérelmező bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró sigmaringeni közigazgatási bíróság idén márciusban hozott ítéletével érvénytelenítette a BAMF döntését. Arra hivatkozott, hogy a felperest a magyar menekültügyi rendszert aktuálisan jellemző "jelentős hiányosságok" miatt az „embertelen, illetve megalázó bánásmód” veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.
A VGH elutasította a BAMF fellebbezését. Az első fokon hozott ítélet indoklásától eltérően arra hivatkozott, hogy az idegenrendészeti őrizet magyarországi rendszerét nemcsak aktuálisan, hanem már 2014-ben annyira komoly hiányosságok jellemezték, hogy a felperest nem lehetett volna kitenni a menekültügyi eljárásnak, mert annak „jelentős kockázata” fenyegette volna, hogy „önkényesen” őrizetbe veszik, és nem tud hatékonyan védekezni az intézkedés ellen. Továbbá az őrizetesek elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézményekben a körülmények részben építésügyi, részben higiéniai szempontból „nagyon rosszak” voltak, és a személyzet fellépését a "különös keménység és brutalitás" jellemezte 2014-ben, amikor a felperes belépett Magyarországra, majd menedékjogi kérelmet nyújtott be Németországban.
Mindennek alapján megállapítható, hogy a felperesnek a menedékjog iránti kérelem magyarországi benyújtása esetén nagy valószínűséggel azzal kellet volna számolnia, hogy „embertelen, illetve megalázó” bánásmódban lesz része. Ezért ügyében Németország az illetékes, akkor is, ha a magyarországi körülmények időközben esetleg javultak - áll a VGH közleményében, amely szerint a BAMF panaszt tehet a fellebbezés elutasítása miatt.
Magyarország az úgynevezett dublini mechanizmus keretében vállalta, hogy átveszi az illetőt és lefolytatja a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a szíriai férfi kitoloncolását Magyarországra. Azonban a kérelmező bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró sigmaringeni közigazgatási bíróság idén márciusban hozott ítéletével érvénytelenítette a BAMF döntését. Arra hivatkozott, hogy a felperest a magyar menekültügyi rendszert aktuálisan jellemző "jelentős hiányosságok" miatt az „embertelen, illetve megalázó bánásmód” veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.
A VGH elutasította a BAMF fellebbezését. Az első fokon hozott ítélet indoklásától eltérően arra hivatkozott, hogy az idegenrendészeti őrizet magyarországi rendszerét nemcsak aktuálisan, hanem már 2014-ben annyira komoly hiányosságok jellemezték, hogy a felperest nem lehetett volna kitenni a menekültügyi eljárásnak, mert annak „jelentős kockázata” fenyegette volna, hogy „önkényesen” őrizetbe veszik, és nem tud hatékonyan védekezni az intézkedés ellen. Továbbá az őrizetesek elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézményekben a körülmények részben építésügyi, részben higiéniai szempontból „nagyon rosszak” voltak, és a személyzet fellépését a "különös keménység és brutalitás" jellemezte 2014-ben, amikor a felperes belépett Magyarországra, majd menedékjogi kérelmet nyújtott be Németországban.
Mindennek alapján megállapítható, hogy a felperesnek a menedékjog iránti kérelem magyarországi benyújtása esetén nagy valószínűséggel azzal kellet volna számolnia, hogy „embertelen, illetve megalázó” bánásmódban lesz része. Ezért ügyében Németország az illetékes, akkor is, ha a magyarországi körülmények időközben esetleg javultak - áll a VGH közleményében, amely szerint a BAMF panaszt tehet a fellebbezés elutasítása miatt.
