Még többet várnak tőlünk Afganisztánban

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, falak, ellenőrzőpontok, lassító pontok között szlalomozva érkezett meg Sztárai Péter, a külügyminisztérium helyettes államtitkára a nemzetközi konferencia helyszínére Kabulba, ahogy az a másik hetven delegáció is, amelyik szintén részt vett a januári londoni Afganisztán-értekezlet óta eltelt idő értékelésében.

– A konferencia eredményeként elfogadott nyilatkozat az afgán kormányzati oldal erősítését célozza meg, többek között a korrupció ellenes harcot, az ellenfelek integrálását, és a központi kormány hatalmának kiterjesztését az ország teljes területére. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a nemzetközi közösségnek az afgán rendőri és katonai erők létszámának emelése felé kell elmozdulni – summázta lapunknak telefonon Sztárai Péter. Mint a helyettes államtitkár elmondta: a magyar Honvédelmi Minisztérium és Külügyminisztérium közösen végzi a magyar szerepvállalás felülvizsgálatát, s dolgozik javaslatokon, melyek a jelenleginél is jobban igazodnak majd a biztonsági állapotokhoz, és a NATO stratégiájához, azaz az afgánok kiképzése nagyobb szerepet fog kapni a magyar szerepvállalásban is, esetleg a magyar kiképzők számának növelésével.

A kabuli konferencián Hamid Karzai afgán elnök közölte: szeretné, ha 2014-re az afgán biztonsági erők vennék át az ország felügyeletét egész Afganisztánban. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter – arra utalva, hogy Barack Obama amerikai elnök korábban azt ígérte, 2011 júliusában megkezdődik az amerikai csapatok kivonása a közép-ázsiai országból – azt mondta: „A missziónk akkor, és csak akkor ér véget, ha az afgánok képesek maguk rendet tartani”. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig hangsúlyozta: a feladatok átadása az afgánoknak szigorú feltételek, és nem a naptár alapján zajlik majd.

Sztárai szerint a konferencián érzékelhető volt, hogy Karzainak fontos célkitűzése a szuverenitás erősítése, hogy az ország kezébe vegye saját sorsát. Ehhez kapcsolódik, hogy Karzai szeretné, ha minél több nemzetközi fejlesztési pénz menjen át a központi kormányzaton. Annyit sikerült elérnie, hogy a donorpénzek eddigi 20 százaléka helyett 50 százalék megy majd át az afgán intézményrendszeren. A 2014-es lehetséges kivonulási dátumról annyit mondott: „Nehéz modellezni, hogy mi lesz.”  Arról, hogy ez a dátum jelentheti-e a magyar kontingens kivonását is, Sztárai szerint még korai beszélni. A helyettes államtitkár elmondta: „amíg a nemzetközi közösség úgy látja, hogy itt kell maradni, addig maradunk”.

Sztárai hangsúlyozta, hogy a konferencia is annak az átmeneti időszaknak része, melyben a nemzetközi közösség egyre nagyobb erőfeszítést fordít arra, hogy minél több feladatot adjon át az afgánoknak, bár ez a folyamat – tette hozzá – még nem kezdődött meg. A helyettes államtitkár szerint „jelentős óvatosság” érzékelhető a nemzetközi szereplők részéről. Jövőre megvizsgálják, hogyan lehet elindítani a csapatlétszámok csökkentését, anélkül, hogy magára hagynák az afgánokat, de a kivonulásról egységesen kell dönteni – érzékeltette a konferencia konklúzióit Sztárai Péter, aki elárulta, úgy volt, Martonyi János külügyminiszter is részt vesz a tanácskozáson, ám technikai okok miatt (visszafelé induló járatát törölték) ez nem valósult meg. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.