Még több ellenőrzést akar Görögország felett a trojka

Rögzíteni kellene egy jogszabályban az automatikus adóemelést, ha késik a reformok végrehajtása – áll az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss országjelentésében, amely szerint még 150 reformra van szükség.

További 150 reformintézkedést javasol az athéni kormánynak a Görögországot támogató hitelezői trojka, és újabb adósságleírást is javasol  - írta a vasárnap a Spiegel.

A német hetilap szerint a trojka - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - a 130 milliárd eurós második görög mentőprogram végrehajtásának állásáról szóló jelentés tervezetében megállapította, hogy az athéni vezetés az eddig javasolt reformok 60 százalékát hajtotta végre, további 20 százalékát pedig előkészítette. A görög államháztartás és államadósság fenntarthatóságát célzó program részeként 150 további intézkedést kellene megtenni. A munkaerőpiacon például nagyobb rugalmasságra van szükség - vélik a szakértők, javasolva egyebek mellett a dolgozók elbocsátására és a minimálbérre vonatkozó szabályok lazítását.

A trojka javasolja egy új hitelfolyósítási rendszer bevezetését is, amely az eddiginél nagyobb erővel kényszerítheti ki a hitelezőkkel kötött megállapodás betartását. Így például rögzíteni kellene egy jogszabályban, hogy automatikusan emelni kell az adókat, ha elmaradás mutatkozik a reformok végrehajtásában - áll a tervezetben.

A jelentés legkésőbb az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács november 12-i ülésére készül el - írta a Spiegel. A lap szerint a trojka abból indul ki, hogy a teljes program végrehajtásához a tervezettnél két évvel több időre és több pénzre van szükség. Továbbá elkerülhetetlen, hogy Görögország hitelezői újabb részt írjanak le a tartozásból, és ezúttal mindenekelőtt az euróövezeti társállamoknak kell engedni, vagyis az euróövezeti adófizetőkre kell terhelni válságkezelés költségeinek egy részét. Ezt az övezet több tagja elutasítja, köztük Németország. A berlini vezetés szerint az adósságleírás helyett az a megoldás, hogy az athéni kormány az új hitel egy részét görög állampapírok felvásárlására fordítja, ami jelentős tehercsökkenést eredményez, hiszen a görög kormánykötvényekkel mélyen a névérték alatt kereskednek a piacon.

A trojkában nincs egyetértés arról, hogy mennyivel kell bővíteni a 130 milliárd eurós hitelkeretet a program csúszása miatt. Az EB és az EKB szerint nagyjából 30 milliárd euróra van szükség, az IMF szerint pedig 38 milliárd euróval kell kiegészíteni a keretet a kétéves hosszabbítás miatt - írta a Spiegel.

Az eredeti megállapodás szerint a görög államháztartás hiányát 2016-re kellene a 3 százalékos határérték alá szorítani, a GDP-arányos államadósságot pedig 2020-ra kell 120 százalékra csökkenteni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.